Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: A házasság szabályozása a háború utáni konkordátumokban
144 KONTOR LAJOS Burgenland területén kötött házasságokról. Ezen a területen ugyanis a magyar házassági törvény van érvényben, de azzal a változtatással, hogy a kötelező polgári házasság fakultatívvá lett, vagyis államjogi szempontból érvényessé vált az egyházi kötés is. Burgenlandban tehát 1934 május 1-től a felek szabadon választhatnak: a kánonjog szerint a plébános előtt, avagy a magyar házassági törvény szerint az osztrák állami anyakönyvvezető előtt kívánnak-e házasságot kötni. Ez a szabály alkalmazandó olyan vegyes házasság esetében is, amikor a felek egyike katolikus.1 Az osztrák szövetségi kancellár 1934 június 6-án kelt 174.770. sz. rendeletének 4. pontja értelmében az állami anyakönyvvezető köteles a plébános előtt kötött házasság adatait az állami anyakönyvbe bevezetni. (A plébános ugyanis Burgenlandban csak egyházi s nem egyben állami anyakönyvvezető is.) Ha olyan házasságot kötnek a plébános előtt, amelynek az állami jog szerinti házassági akadály miatt nem lehet polgárjogi érvénye, a plébános nem köteles az állami anyakönyvvezetőt értesíteni. Államérvényes házassági anyakönyvi kivonatot Burgenlandban csakis az állami anyakönyvvezető állíthat ki, a plébános tanúsítványa csupán az egyházi fórumok előtt érvényes. A magyar házassági törvény 75. és köv. szakaszai ismerik a házassági kötelék bírói felbontását, sőt a törvény 107. §-a szerint, ha az ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva két év már eltelt, bármelyik házasfél követelheti a házasság felbontásának bírói kimondását. A magyar törvénynek ezek a rendelkezései az 1935 április 17-én kiadott 134. sz. osztrák törvény szerint azokra a Burgenlandban kötött házasságokra nem érvényesek, amelyek az osztrák konkordátum 7. pontja szerint a kánonjog alapján köttettek. Az osztrák konkordátum pótjegyzőkönyve elismeri az egyházi hatóságok illetékességét a Privilegium Paulinum alkalmazásának eseteiben. Ez a rendelkezés azt a látszatot kelti, mintha az osztrák állam elismerte volna a Privilegium Paulinum-ot.1 2 A látszat azonban nem fedi a valóságot, mert a konkordátum csupán az egyházi hatóságok illetékességét ismerte el a Privilegium Paulinum tekintetében, de a rendelkezés végrehajtási módjáról nem intézkedik. Ennek alapján a legfőbb osztrák törvényszék már több döntést hozott, amelyek végrehajthatatlanoknak minősítik a Privilegium Paulinum alapján hozott egyházi intézkedése1 A többi elismert felekezethez tartozó házasulandók Burgenlandban a magyar házassági törvény 1. §-a értelmében az állami anyakönyvvezető előtt kötelesek házasságot kötni. 2 Ez a privilégium abban áll, hogyha két kereszteletlen házasságra lép s közülük az egyik később megkeresztelkedik, a másik azonban nem akarja őt követni, sőt vele békében — sine contumelia Creatoris — élni sem, a megkeresztelt új házasságra léphet s ezáltal első házassága felbomlik.
