Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja. II.
68 MÓRA MIHÁLY elviselhetetlenné vált tételes jogot sarkaiból kiemelni igyekeztek.1 A természetjog gondolata legmélyebb értelme szerint «a gyarló és halandó ember lelkében a tökéletesség, az örökkévalóság, az Absolutum utáni metafizikai vágyakozásnak a jog és a jogtudomány birodalmában való megnyilatkozása».1 2 Ha ez ellen a történeti iskola harcot is indított, tudni kell, hogy maga a történeti iskola, de a XIX. sz.-beli szociológiai rendszerek, sőt a század végén a jogtörténeti iskola nyomán a jogtudományban uralkodó jogi pozitivizmus is jelentős mértékben természetjogi elemekkel telítődött.3 A történeti iskola egyidőre elintézte a természetjogot. Nem volt könnyű feladat a XVIII. sz.-ban még olyan nagy tekintélyű természet- jogot trónjától megfosztani, meg kell gondolni, hogy egyidőben nemcsak a magánjogot, de az államjogot is a természetjog bölcselőinek az elmélkedései alapján akarták átalakítani, sőt volt olyan irány is, amely az egyházi jogot a természet- vagy észjog alapján akarta reformálni.4 Kétségtelen, hogy a jogtörténeti iskola az egyházjog számára termékenyítő irány volt; a múlt század vége felé uralomra jutó jogi pozitivizmusról ez csak olyan értelemben mondható el, hogy az ellenhatást életrekeltette, az űj skolasztikus alapon álló kánonistákat a kor színvonalán álló beható kritikára serkentette és végeredményben az egyházjogi felfogás megerősödésére vezetett. Minthogy azonban a korabeli világi jogtudományban uralkodó irány befolyásától az egyházjog sem mentesült, nem csodálható, hogy a történeti iskolából eredő jogi pozitivizmus még a katolikus egyházi jogtudomány művelőinek sorába is betört.5 Haring grazi professzor figyelmeztet arra,6 hogy amint a természetjogi iskola követői a legkülönbözőbb szellemiségű irányhoz tartoztak, hívők és hitetlenek, idealisták és realisták voltak közöttük, hasonlót el lehet mondani a történeti iskoláról is, amelynek sorában oly kitűnő katolikusokat találunk, mint de Maistre, Haller, Müller 1 Notter id. m. 11—12 1. 2 Moór, A természetjog problémája. Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből a M. Tud. Akadémia II. osztályának rendeletéből. IV. 10. sz. Budapest, 1934. 3 1. 3 Notter id. m. 4, 13—15 1. — és A sociális igazságosság. Szent István Társulati Értesítő, 1898. 7. sz. — Moór id. m. 5—6 1. 4 Beidtel, Das canonische Recht, betrachtet aus dem Standpunkte des Staatsrechts, der Politik, des allgemeinen Gesellschaftsrechts und der seit dem Jahre 1848 entstandenen Staatsverhältnisse. Regensburg, 1849. id. Notter, id. m. 5 1. 6 Scherer, Handbuch des Kirchenrechts, I. Band. Graz. 1886—98. An. Neudruck 1905., Meurer, Begriff und Eigenthümer der heiligen Sachen., Düsseldorf. 1885. Freisen, Geschichte d. canonischen Eherechts bis zum Verfall der Glossenliteratur. Tübingen. 1888, 1893.,2 a természetjogot a valóságos jog köréből kirekesztették, id. Notter, id. m. 5—6 1. 6 Der Rechts- und Gesetzbegriff in der katholischen Ethik und modernen Jurisprudenz. Graz, 1899. 65 1.
