Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Tiefenthaler József: A misztika és az Eucharisztia
A MISZTIKA ÉS AZ EUCHARISZTIA 63 váza négy emelkedő fokozatot mutat : elmélkedés, nyugalmi ima, egyesülés Istennel, elragadtatás. Keresztes szent Jánosnál1 — a «mistica doctora» nagy karmelita munkatársánál a négy fokozat nevei : érzékek éjjele (elnémulása), értelem éjjele (elnémulása), szenvedések éjjele és mindezek nyomában beálló egyesülő ima. Szent Terézia költői lelke és irodalmi stílusa lelki meglátásait könyveiben, költeményeiben, rengeteg levelében olyan ruhába öltöztette, hogy a spanyol nemzeti irodalom klasszikusai közé sorozza. Ha lehetséges abszolút értékmegállapítást megkockáztatni, akkor az összehasonlításból mégis kivéve Aquinói szent Tamást — Szent Teréziát kell a legnagyobb misztikusnak tekinteni. Az angyali doktornál is nagyobb, amennyiben a tudós gátlása nélkül repült a lelke. De akkor aztán annál döntőbb a misztika és az Eucharisztia relatiójára az ő attitude-je a legméltóságosabb Oltáriszentséghez, ami inkább életéből, mint műveiből állapítható meg. «0 szent Felsége», ahogyan alázatos lelke az Urat nevezi, őnála mindig az eucharisztikus Jézus, előtte tölt el órákat, vele társalog, mint Urával és barátjával, szerelmesével, tőle kap meg- világosításokat, látomásokat, utasításokat. Ő a kontemplatio és agilitás példátlan együttese az Eucharisztia világánál. Az ima nála audiencia «Őszentfelségé»-nél, az oltáron trónoló Krisztusnál, ahol referál, kér, de leginkább a misztikus világ törvénye szerint odatartja készséges lelkét, hogy az Úr rendelkezzék vele. És senki a misztikusok közül nem tudja ezt olyan természetesen tenni, mint ő. Bár nem szereti azokat, kik a benső életet mindjárt víziókkal kezdik s erősen bizalmatlan velük szemben, de azért az ő vízióiban senkise kételkedik éppen azon természetesség és józanság miatt, mely az ő istenközelségét jellemzi. Keresztes szent János rigorózusabb egyéniség. Elítéli ugyan a templomok barokk pompáját, melyben Istentől eltávolító érzékek gyönyörét látja és a Megváltó kijelentése alapján áll : «Mikor imádkozol, menj be kamarádba és ajtót betéve imádkozzál Atyádhoz a rejtekben» (Mát. 6, 6.), ami karmelita ősatyák és pátriárkák szelleme ; de valójában ő is rendházakhoz kötött karmelita szerzetes, ki Istenével a templomokban, a legszentebb Eucharisztiában társalog. Nem volna annyira kon- zseniális szent Teréziával, ha nem lenne számára is az eucharisztikus Jézus az Úr, kivel misztikus életközösségbe akar lépni, melynek érdekében az aszketikus-misztikus élet szinte raffinált szisztémáját dolgozta ki és valósította meg hihetetlen szigorú életében. Szalézi szent Ferenc,1 2 a mézédes doktor, egészen sajátos egyéniség 1 P. Ernő : Kér. Szent János művei. 2 k. Stephaneum. 2 Camus—Ackermann : Geist des h. Franz v. Sales, 1913. Regensburg, Manz ; Curé d. S. Sulpice : Vie d. S. Francois d. Sales, 1875. Paris, Lecofre.
