Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Tiefenthaler József: A misztika és az Eucharisztia

A MISZTIKA ÉS AZ EUCHARISZTIA 61 akkor a teológiai tudományok még nem szakadtak szét — utolérhetetlen tekintély. A misztika se tudja őt elkerülni, sőt nincsen misztikus író, aki elmulasztaná — hogy úgy mondjuk — meginterjúvolni Szent Tamást és ne törekednék magát az ő abszolút dogmatikai tekintélyével igazolni. Katexochen misztikus intuitióval szemléli az igazságokat Istenben, olyan mélységgel és egységességgel, mint se előtte, se utána senkisem. mintha már nem is emberi, hanem magasabb, angyali intellektussal ren­delkeznék, miért az «angyali doktor» címet nyerte. Már papi, illetve szerzetesi hivatásának kiharcolása eljegyezte az Istennel való közvetlen misztikus társalgás lelkiségével. Theológiai rend­szere pedig a kegyelmet s vele kapcsolatos Szentlélek-ajándékokat teszi a misztika alapjává ; de ő a misztikus Isten-megismerést olyan magas­latra helyezi, hogy amíg egyrészt csak angyaloknál tartja természetes­nek, s embernél rendkívülinek, addig másrészt állítja, hogy vannak kimondottan misztikus természetek és hajlamok, ami logikusan bele­illeszkedik — a természetnek és természetfelettinek relatiójáról vallott alapvető — felfogásába, mely szerint a természetfeletti nem rombolja le a természetet, hanem reáépít.1 Szent Tamás kapcsolatai az Eucharisztiával a legintenzívebbek. E téren kétségkívül hatással lehettek reá legkiválóbb mesterének, Nagy Albertnek1 2 eucharisztikus beszédei, ki egyébként nemcsak nagy theológus és bölcselő, hanem egyúttal mélységesen misztikus lélek. A XIII. század kimondottan az Oltáriszentség százada. A lüttichi eucharisztikus csoda Szent Julianna víziójában, a bolsenai misecsoda és más eucharisztikus rendkívüli események egészen az Eucharistiára terelték az egyház figyelmét és hatással voltak arra, hogy IV. Orbán pápa elren­delte az Úrnap megünneplését és officiumának elkészítésével megbízta Aquinói szent Tamást. Szentségi himnuszai — melyek ma is az úrnapi officium ékessége —, az «0 sacrum convivium», «Pange lingua», «Sacris solemniis», «Lauda Sion» az áhítat és költői ihlet szárnyain az Eucharisztia dogmatikájának töké­letes kidolgozása, az Oltáriszentségnek a lelket Krisztussal eltöltő kiha­tásait és kegyelmeit utói nem érhető mélységgel és szépséggel megírt remekek. A «Pange lingua» utolsó két versszaka: «Tantum ergo... Genitori...» a szentségi ritus hivatalos szövegei. Aquinói szent Tamásról joggal megá lapítható, hogy a legnagyobb theológus egyúttal a legnagyobb misztikus és legnagyobb eucharisztikus lélek, amit örök szépen fejez ki a hagyomány,3 mely szerint a Keresztre- feszített Jézus így szólott egyszer hozzá: «Jól írtál rólam, Tamás! Mi jutal­mat kívánsz tőlem?» «Semmi mást—szólt a felelet—, csakTégedet, Uram.» 1 Summa IV. qu. 181—182. 2 Sailer, Alberti M. Paradisus animae; Sermones XXXII. de Euch.; De adhaerendo Deo. (Orabman szerint Joannes Kastl-tól). Ratisbonae, 1878. 3 Schütz : Szentek élete I. Szent István-Társulat, 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom