Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: Az egyház vagyoni jogai a háború utáni konkordátumokban
felelő katedrálist jelöl ki a rigai érseknek, továbbá alkalmas ingatlant ad az érsek és a káptalan rezidenciái és hivatalai részére. (Ennek a kötelezettségnek a lett kormány eleget is tett.) A konkordátumhoz csatolt nyilatkozatban pedig arra kötelezte magát a lett kormány, hogy az érseknek és a káptalan tagjainak akkora segélyt folyósít, amely a méltó megélhetést biztosítja. Ha az összegre nézve az állam nem tudna az érsekkel megállapodni, a kormány a Szentszékkel lép érintkezésbe. Vállalta a lett kormány szeminárium létesítésének a költségeit is. A bajor konkordátum 10. pontjának 1. §-ában az állam kijelenti, hogy mindig teljesíteni fogja az Egyházzal szemben törvényen, szerződésen vagy más jogcímen alapuló kötelezettségeit. Az érseki és a püspöki székeket, továbbá a székesegyházi káptalanokat az állam akkora ingatlannal vagy alapítvánnyal látja el, amelynek tiszta hozadéka megfelel az 1817. évi konkordátumban megállapított állami dotáció pénzértékének. Ezeket a javakat az Egyház fogja kezelni. Amíg az állam ezt a dotációt meg nem szervezi, akkora járadékot folyósít, amely megfelel az 1817. évi konkordátumban vállalt kötelezettségeknek, figyelemmel azonban az állam mai pénzügyi helyzetére.1 A káptalanok taglétszáma szintén az 1817. évi konkordátum rendelkezései szerint állapíttatik meg, s eszerint mindegyik káptalanban 2—2 méltóság, továbbá az érseki káptalanban 10, a püspökiben 8 kanonoki stallum, ezenfelül mindegyik káptalanban 6 vikárius van. Ezek járandóságai az Egyházat széküresedés alatt is megilletik. A konkordátum szerint az állam köteles az érseknek, a püspöknek és a káptalani méltóságoknak, továbbá minden káptalanban 5, illetőleg 4 legidősebb kanonoknak, valamint a 3 legidősebb vikáriusnak megfelelő lakást is adni. Ha a templomvagyon bevételei nem fedezik a kiadásokat, a hiányt az állam fedezi, úgyszintén akkor is, ha az egyházmegyei igazgatási kiadásokra nincs elegendő fedezet. A hivatali és irattári épületeket ugyancsak az állam bocsátja rendelkezésre, valamint segélyezi a kánonjog szerint létesített kis- és nagyszemináriumokat is. A nyugdíjas papok részére az állam vagy megfelelő intézeteket létesít, vagy pedig nyugdíjukat a szükséges mértékig kiegészíti. Ha az államnak az Egyházzal szemben fennálló felsorolt kötelezettségei megváltatnának vagy újra rendeztetnének, az Egyháznak az állam teljes kárpótlást nyújt. A lengyel konkordátum 24. pontjának 1. §-a elismeri az egyházi jogi személyek és szerzetesrendek által jelenleg lengyel földön birtokolt ingó- és ingatlanvagyonnak, továbbá azok hozadékának a tulajdoni és egyéb jogát. A 3. §. szerint mindazok a javak az illetékes Ordinarius óhajára s a polgári hatóság jóváhagyásával az Egyházra telekkönyve- zendők, amelyek jelenleg az egyházi jogi személyek birtokában vannak. 1 Az 1817. évi konkordátum szerint a müncheni érsek évi 20.000, a két káptalani méltóság 4—4000, a többi kanonok 2000, illetőleg 1600 forintot kapott. AZ EGYHÁZ VAGYONI JOGAI A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 49 Theologia. 4
