Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
38 IBRÁNYI FERENC nézetem szerint Smith tőkefelfogását illetőleg nem lényegesen minősítő mozzanat. Az egy helyben taposó tőkefogalom kialakulásán nagyot lendített a tudományos szocializmus. Rodbertus,1 a szocializmus nagy teoretikusa megkülönbözteti a termelés tisztán gazdasági folyamatát és a termelés társadalmi lefolyásmódját. Az előbbit a munka, szükségletek, hasznosság stb., vagyis tisztán gazdasági szempontok irányítják, az utóbbit a társadalom változó jogrendje. A tisztán gazdasági termelés ma csak gondolatban van meg, azonban a mai kapitalista társadalmi rend le- váltódásával, főleg a járadékot biztosító tulajdonjog megszűnésével meg fog születni az új gazdasági rend, amely a tiszta gazdasági tőkét és a tiszta gazdasági termelést fogja győzelemre vinni. A tiszta gazdasági rend tőkéje, az igazi tőke (Kapital an sich), más szóval nemzeti tőke (Nationalkapital) a materiális javak összesége, azaz a szerszámok, munkatermékek. Az igazi tőkét csak munka hozhatja létre és munka növelheti. Ez a tőke minden társadalmi rendben változatlanul ugyanaz. A kapitalista társadalmi rend tőkéje, a magántőke (Privatkapital) ezzel rzemben a vagyoni jogok összesége. A magántőke megszületik a magán- tulajdonnal, nevezetesen a föld- és tőketulajdonnal, növekszik a tulajdonjogra ráépített járadékelv segítségével. A magántőke fogalma folyton változik a társadalom változó jogrendje szerint. Rodbertus nagy érdeme, hogy a tőke fogalmában a merőben materiális javakon kívül más, nem anyagi, jogi mozzanatot is észrevett. Ez a jogi mozzanat pedig az emberi szellem alkotása. Persze a jogról való felfogása gyökerében téves éppen úgy, mint a gazdasági értékprobléma szocialista megoldása. Marx a Rodbertus által megkezdett csapáson halad tovább. Hangsúlyozza, hogy a magántulajdonban levő pénz, élelmiszer, gép és egyéb termelőjavak még nem tőke, ha hiányzik a bérmunkás, aki kénytelen eladni magát. Tehát a termelőjavakat valami más teszi tőkévé, ami a javakhoz hozzájárul. Ez a más valami pedig az emberek közötti társadalmi viszony, illetőleg a társadalom mai rendje által biztosított hatalom a munkás kizsákmányolására. A tőkéhez hozzátartozik a nyereség, melynek következtében a tőke reprodukálódik. A nyereség pedig nem más, mint a munkástól elvett értéktöbblet, a munkabér és elvégzett munka közötti értékkülönbség. A tőke bennehömpölyög a cseregazdaság folyamatában, hol áru, hol pénz alakját ölti magára és az állandó forgásban folyton nyereség tapad hozzá. Bár Marx szavai sokszor homályosak, elmosó- dottak, Das Kapital című művének egyes helyei ellentmondók, tőkefogalma nem szabatos, mindazonáltal nagy érdeme, hogy rámutatott arra, hogy a fizikai jószágok összesége még nem tőke, más valami az, ami mindezt tőkévé teszi. Főhibája éppen úgy, mint Rodbertusnak, a jogról való felfogása és értékelmélete. A Marx—Rodbertus-féle érték- elmélet tarthatatlanságát a gazdaságtan végérvényesen igazolta. 1 Rodbertus—Jagetzow Schriften, I, (Das Kapital), Berlin, 1884, 18992.
