Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
36 IBRÁNYI FERENC immateriális tőkemagyarázatok csoportjait. Az áttekinthetőség kedvéért nagy vonásokban magamévá teszem ezt a felosztást. Az első csoportba tartozik Turgot, Ricardo, Jevons, Knies, Block, Walras, Böhm-Bawerk, Sombart tőkeértelmezése. Turgot szerint a tőke a felhalmozott materiális javak összege, kivéve a földet. A pénzt is tisztán materialisztikusan fogja fel. A pénz szerinte egyenlő az arannyal és az ezüsttel. Következőleg a pénztőke magyarázata nem okoz neki nehézséget. A tőke természetét illetőleg mindegy, hogy nemesfémből, vagy más dologból áll. Ricardo ugyanebben a gondolatmenetben mozog. Csak a materiális javak összegéhez hozzáteszi a termelés mozzanatát. Szerinte «a tőke az ország javainak az a része, melyet termelésre alkalmaznak. Alapelemei : az élelem, ruházat, szerszámok, gépek stb., melyek a munka hatályosságára szükségesek». Ricardo tehát egymással kevéssé összefüggő jószágokat foglal a tőke fogalma alá, olyanokat is, amelyeket a mindennapi élet nem tart tőkének. A híres gazdaságteoretikus, Jevons tőke alatt a munka materiális bérét érti. Kiegészíti Ricardo felfogását annyiban, hogy a fogyasztó kezei között lévő munkásfenntartó javakat is a tőke alá foglalja. így a tőkefogalom nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó tényezők oldalán is keresendő. Amint Balás megemlíti, Jevons a halála után kiadott fejezettöredékben elhagyja a tőke materiális magyarázatát, mert belátta, hogy ezzel annak a tőkének a problémáját megoldani nem lehet, amely nemcsak a teoretikusok elgondolásában, hanem a való életben is szerepel. A töredék szerint Jevons a hatalmi mozzanatban látja a tőke mivoltát. A töredék azonban sokkal hézagosabb és hiányosabb, semhogy belőle Jevonsnak élete végén megalkotott tőkefogalmát le lehetne rögzíteni. A klasszikus közgazdaságtant élesen kritizáló német történeti iskolához tartozó Knies tőke alatt a termelési és fogyasztási javakat érti, amennyiben jövendőbeli szükségletek kielégítésére felhasználhatók. Maurice Block szerint a tőke a termelésre szánt termékek készlete, «accumulation de produits». A tőke fogalmában három elemet különböztet és ezek valamelyikére visszavezethető minden, ami tőke. Eszerint a tőke három csoportja : 1. létfenntartásra szolgáló javak (élelem, ruházat, lakás, fűtés); 2. munkaeszközök ; 3. nyersanyagok. Mivel a pénz egyrészt a közfelfogás szerint tőke, másrészt egyik csoportba sem osztható, egyszerűen besorozza a létfenntartást szolgáló javak közé. Werner Sombart, Der moderne Kapitalismus című híres mű szerzője1 szerint azok a fizikai jószágok alkotják a tőkét, amelyeket a kapitalista vállalkozó előállít, feldolgoz, átalakít, hogy a jogrend által biztosított különféle szerződési lehetőségek szerint, a piac igénybevételével, pénzbeli nyereségre cserélje át. A tőke tehát a nyereséggel értékesített anyagi javak összessége, a nyereség pedig a tőke folytonos növekedését ered1 München—Leipzig, 1916—172.
