Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Bárd János: A szenttamási oksági elv védelmében

AZ ORIENTALISTÁK HUSZADIK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA 373 rengeteg sok történelmi, archaeológiai, bibliai és földrajzi adaton, vagy pedig azon a világos és élvezetes előadáson, amellyel a szerző mindvégig lebilincselő tud maradni. Abel munkája elvonultatja az olvasó előtt Palesztinának és a szomszédos országoknak, valamint ezek városainak a történetét a Kr. e. II. évezred elejétől napjainkig. III. Tutmesz hódító hadjáratai, a teli el-amarnai korszak, a zsidó törzsek élete Palesztinában, Dávid és Salamon egységes, ha­talmas birodalma, Izrael és Júda országa, Abarnahara vagy Ebirnari provincia az asszír, a babiloni és a perzsa hegemónia alatt, a hellenizmus kora és a római Syria, Palaestina meg Arabia provincia élete, a bizánci idő, a középkor és az újkor Palesztinája napjainkig valósággal megelevenedik előttünk e könyv tanulmányozása nyomán. Minden egyes fejezet végén bőséges irodalmi jegy­zék («Bibliographie») áll az olvasó rendelkezésére. Abel munkája gazdag kincsesbánya nemcsak azok számára, akik Pa­lesztinával történelmi, földrajzi és — last not least — biblikus szempontból szakszerűen foglalkoznak, hanem melegen ajánlhatjuk mindazoknak is a figyelmébe, akik a Szentföld földrajzát és történelmét behatóbban megis­merni óhajtják. Pataky Arnold. (Folytatása következik.) Az Orientalisták Huszadik Nemzetközi Kon­gresszusa. (Bruxelles, 1938 szept. 4—10.) * VIII. A löweni katolikus egyetem püspökrektora az egyetemét megtekintő kongresszustagokhoz intézett üdvözlő beszédében teljes joggal utalhatott arra az egyetértésre, amely az orientalisztikának legeltérőbb politikai és vallási nézeteket követő művelői között is megteremti a békés együttműködés lehetőségét. A világ legkülönbözőbb részeiből kb. 550 kongresszusi tag sereg­lett egybe a kongresszus színhelyén, Brüsszelben, hogy 30 állam területéről érkezett előadóknak kb. 244 előadását hallgassa és azokat meg is vitassa ; nincs tudomásom arról, hogy a felfogásbeli különbségek bár csak egyszer is élesebb szóváltásra, vagy akár a tárgyilagos hang elhagyására vezettek volna. Igaz ugyan, hogy előadásoknak ilymérvű torlódása esetén az áttekintés a kongresszus lefolyása fölött csak korlátolt mértékben lehetséges. A kongresszus a hatalmas anyaggal tíz tagozatban igyekezett meg­birkózni. Ezek voltak : I. Égyptiologie et Africanistique (31 előadás) ; II. Assy- riologie (27 előadás); III. Asie Centrale (21 előadás); IV. Inde (27 előadás); V. Extrême-Orient et Indonésie (31 előadás) ; VI. Langues et Peuples Sémi­tiques (21 előadás) ; VII. Ancien Testament et Judaica (20 előadás) ; VIII. 1. és VIII. 2. Islam (30 és 19 előadás) ; IX. Orient Chrétien (16 előadás). Az előadók származási államát tekintve a következő képet kapjuk.1 Franciaország : 42 ; Németbirodalom : 37 ; Angolbirodalom : 34 ; Olasz­ország : 31 ; Belgium : 29 ; É. Am. Egy. Államok : 12 ; India : 8 ; Palesztina 1 Az adatok nem teljesen pontosak, mivel a kongresszus programmja az előadóknak működési helyét közli csupán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom