Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Galla Ferenc: Borromei szent Károly hatása Magyarországon
290 OALLA FERENC emelte akadályokat. Az egyházi élet reformja szempontjából fontos rendelkezéseket hozott a zsinat. Ekkor rendelték el a püspökök és egyéb javadalmasok számára a helybenlakást, az egyházmegyék látogatását, a papnevelők felállítását, az egyházmegyei és tartományi zsinatokat. Azonfelül még egyéb üdvös reformokat hoztak a világi papság és a szerzetesség rendszabályozására és a hívek közt lábrakapott visszaélések kiküszöbölésére. Szent Károly állandóan kezében tartotta a zsinat irányítását, a reformtervek nagyrészét ő maga sugalmazta és fáradhatatlan buzgalommal munkálkodott egy-egy akadály elhárításán. Gondosan átolvasta a zsinatról küldött hivatalos és magánjellegű jelentéseket, azokról részletesen beszámolt a pápának és gyakran személyesen fogalmazta meg a pápa nevében adott választ, vagy legalább tüzetesen átnézte és szükség szerint kijavította alárendeltjeinek fogalmazványát.1 Amint a zsinat összehívásában és sikeres munkájában, úgy a reformtörvények végrehajtásában és a restauráció tervszerű megindításában is nagy szerepe volt Szent Károlynak. Ő sugalmazta a zsinati törvények magyarázására hivatott állandó bíborosi bizottság (Congregatio Concilii) felállítását és az ő irányításával kezdte meg munkáját a római misekönyv kijavítását és a Catechismus Romanus szerkesztését végző bizottság.1 2 A helybenlakás kötelezettségére hivatkozva rábírta az öreg és betegeskedő pápát, aki úgy szerette őt, mint «a szeme fényét», hogy székhelyére, Milánóba engedje. Alig két évtizedre terjedő tényleges kormányzása alatt újjászervezte érseki tartományát és végrehajtotta a trienti zsinat reformtörvényeit. Hat tartományi és tizenegy egyház- megyei zsinatot tartott, melyeken részletekbemenő intézkedéseket hozott az egyházi élet minden vonatkozásában. Papnevelőket és a világi ifjúság részére nevelőintézeteket alapított, melyeket ma is érvényben levő szabályokkal látott el. A plébániák látogatásában, a papság és hívek életében tapasztalt visszaélések kiirtásában fáradhatatlan volt. Mindenét kiosztotta a szegényeknek és betegeknek, kórházakat alapított, a kolerásokat hősies lélekkel vigasztalta, áldoztatta és a szörnyű járvány idején életét ajánlotta fel Istennek engesztelésül híveiért. Szent Károly életét és főpapi működését a gyakorlatiasság, a cselekvés jellemzi. Irodalmi hagyatéka is ezt a jelleget tükrözi vissza. Hátrahagyott munkái : zsinati végzések, beszédek, gyóntatok, hitoktatók, hitszónokok és lelkipásztorok számára írt utasítások, főpásztori 1 Sacrosanctum Concilium Tridentinum. Sess. XVII—XXV. — Pastor: i. m. 204—05. 1. 2 Pastor: i. m. 326—46.1. — Vidor Martin: Les congrégations romaines. Bibliothèque Catholique des Sciences Religieuses. Strasbourg, 1930. 111— 118. 1. — Catechismus Concilii Tridentini Pii V. Pontificis Maximi jussu promulgatus. Az előszóban a munka szerkesztésének ismertetése.
