Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász
160 MÓRA MIHÁLY annyiban is kiemelkedik a többiek közül, hogy szerzője lényegesen nagyobb perjogi tudással látott a feldolgozáshoz, műve már a célkitűzés szomszédos voltánál fogva is figyelmet érdemel részünkről. A negyedszázadnyi idő, amely azóta eltelt, egyben-másban eredményeket hozott a perjogban, amelyet a Gratian-kutatásnál is értékelni kell. Szükséges, hogy Gratian perjogát űjból vizsgálat alá vegyük és ennek eredményeként revideáljuk szegényes irodalmában élő azokat a tételeket, amelyeket a tudomány mai állása mellett nem lehet tovább tartani. Még messze vagyunk attól, hogy egységes ítéletet mondhassunk a Decretum perjogáról és így egy újabb vizsgálódás éppenséggel nem felesleges. Amint látjuk, az egyházi perjog éppenséggel nem dicsekedhetik bőséges irodalommal, a gratiani per feldolgozása pedig felette szegényes. Milyen más a helyzet a Decretum házasságjogánál, ahol, hogy csak néhány nevet említsünk a bő és értékes újabb termésből E s m e i n, Friedberg, Hörmann, Kokas, Köstler, K. Kovát s, Mitterer, Nőtte r, Philipps, Perron e, Reiner, Sohm Scherer, Schnitzer, Schulte mellett Freisen, újabban pedig P 1 ö c h l1 révén tett a tudomány egy lépést előre. Gratian perjogának tanulmányozása nem könnyű feladat, ehhez a szétszórt anyag összegyűjtése szükséges, mert a Magister a perjogot 1 A fenti 156 1. 3. jegyzetben már megemlítetteken felül : Esmein, Le mariage en droit canonique, 1 Iiéme éd. mise a jour par R. Genestal. Tome lier. Paris, 1929. — Friedberg, Das Recht der Eheschließung in seiner geschichtlichen Entwicklung. Leipzig, 1865. Verlobung und Trauung. Leipzig, 1878. Lehrbuch des kath. u. evang. Kirchenrechts6. Leipzig, 1909. — Hörmann, Quasiaffinität, Rechtshistorische Untersuchungen über Affinitätswirkungen des Verlöbnisses nach weltlichem und kirchlichem Rechte. 1. Abt. Römisches und byzantinisches Recht. Lehre der orientalischen Kirche. Innsbruck, 1897. — II. Abt. I. Hälfte : Entwicklungsgrundlagen der Lehre der lateinischen Kirche. Studien zur vorgratianischen Desponsations- und Affinitätslehre, sowie zum germanischen Eheschließungsrechte. Innsbruck, 1906. — Kokas, A házasság- kötés és a vegyes házasságok érvényessége. Gyó'r, 1898. — Köstler, Die väterliche Ehebewilligung, Kirchenrechtliche Abhandlungen. 51. Heft. Stuttgart, 1908. — Consuetudo legitime praescripta, Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Kanon, Abt. 8. Bd. Weimar, 1910. — Ringwechsel und Trauung. Zs. d. Sav. St. Kan. Abt. 22. Weimar, 1933. — Mitterer, Geschichte des Ehehindernisses der Entführung im kan. Recht seit Gratian. (Veröffentlichungen der Görres- gesellschaft, Sektion für Rechts- und Sozialwissenschaften. 43. Heft. Paderborn, 1924. — Philipps, Kirchenrecht. 7 Bde. Regensburg, 1845—1872. — Perrone, De matr. Christiano. Roma, 1858. — Sohm, Das Recht der Eheschließung aus dem deutschen und kanonischen Recht geschichtlich entwickelt (Eheschließung). Weimar, 1875. — Trauung und Verlobung. Weimar, 1876. — Scherer, Handbuch des Eherechtes. I. 8. II. Bd., anastat. Neudruck. Graz, 1886—1898. — Schnitzer, Katholisches Eherecht, 1898. — Schulte, Handbuch des Kath. Eherechts. Gießen, 1855. — Freisen, Geschichte des canonischen Eheschließungsrechts bis zum Verfall der Glossenliteratur. II. Mit einer Vorbemerkung vermehrte Ausgabe. Paderborn, 1893. Plöchl, Das Eherecht des Magisters Gratianus. Leipzig und Wien, 1935.
