Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász

MAGISTER GRATIANUS MINT PERJOGÁSZ.

I. A Decretum perjogi jelentősége.

1. Az új egyházi törvénykönyv előmunkálatai olyan időben indultak meg, amikor Európa egén a viharfelhők már gyülekezni kezdtek. Mi sem jobb bizonyítéka az Egyház hatalmas erejének és a XX. században sem fáradt rugalmasságának, mint az, hogy a világháború sem tudta megakadályozni azt a kodifikációt, amelynek nagyszerű nagyvonalú, de a kor világi hatalmainak materiális versengésétől oly távolálló spirituális célja egyetlen tömör kifejezéssel jellemezhető : i n- stauratio ecclesiasticae disciplinae.1 Ha Európa egyenetlenkedése meg is zavarta, de nem tette lehetetlenné a kodi- fikációs bizottság tagjainak a könyvtárak csendjében folyó munkáját és annak eredményét, a körültekintő gonddal megácsolt monumentális törvényalkotást, amely méltán váltotta ki a világi jogászok bámulatát is. Mire elült a nagy vihar, a földkerekség katolikusai elmondhatták : habemus Codicem luris Canonici.

Az új törvénykönyv formája újszerű, tartalma azonban mélyen gyökerezik a régi jogban.

Az Egyház az újkorban és szinte egész általánosan a XIX. század második felétől kezdve mindgyakrabban alkalmazza az in concreto eseti jogalkotás mellett az elvonatkoztatott tényállássorozatra gondoló in abstracto jogalkotást. Valamikor az adott jogvitát eldöntő decretalis volt az alaptípus,2 emellé — hosszú fejlődés után — felnyomult az újabb világi törvénytechnikához közeledő absztraháló jogszabályképlet. A C1C betetőzte ezt a jogszabályalkotási processust.

1 Justinianus Georgius card. Serédi, princeps primas Hungáriáé, archi- episcopus Strigoniensis, De relatione inter Decretales Gregorii Papae IX. et Codicem iuris canonici, Acta Congressus Iuridici internationalis VII. saeculo a decretalibus Gregorii IX. et XIV. a Codice lustiniano promulgatus Romae 12—17 Novembris 1934. Vol IV. Romae, 1937. pag. 14—15.

2 A középkori egyházi törvényhozás a római császárok rescriptum praxisához hasonlóan tipikus eseti törvényhozás volt. «Sie knüpte jeweils an einen bestimmten Fall an, was die Umständlichkeit in der Darlegung der der Entscheidung zugrunde liegenden Verhältnisse zur Folge hatte. So schwoll das Material gewaltig an. Wiedersprüche und Lücken waren unausbleiblich» — jellemzi találóan Eichmann. Lehrbuch des Kirchenrechts.4 Paderborn 24. 1. V. ö. még Egyházi jog, (Notier Antal professzor 1936—1937. évi egyetemi előadásai. Jegyezte Patona Ferenc, Kézirat gyanánt.) 52 1. Móra, Az új házassági köteléki instrukció jelentősége Egyházi Lapok LXI. 56. 1.