Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: A házasság szabályozása a háború utáni konkordátumokban
A házasfelek elválása kérdésében a konkordátum szerint nem az egyházi bíróságok, hanem a Szentszék beleegyezésével a polgári bíróságok döntenek.1 (Ez az elválás természetesen nem a házasság felbontását, hanem csakis az ágytól és asztaltól való elválást jelenti.) * * * Németországban az 1875-ben hozott házassági törvény 67. szakasza szerint a polgári házasság minden esetben kötelező s az egyházi kötés büntetés terhe mellett csakis a polgári kötés után következhetik. Az Egyház a polgári kötés mellőzésével csakis halálveszedelem esetén adhatja össze a feleket. A német birodalmi konkordátum 26. pontja — addig is, amíg a házasságjogi kérdések átfogó szabályozása be nem következik — ezt a jogállapotot tartotta érvényben, de megengedi a polgári kötést megelőző egyházi házasságot súlyos erkölcsi szükség esetén is, amelynek fennforgását az illetékes egyházmegyei hatóságnak kell igazolni. A pótjegyzőkönyv szerint súlyos erkölcsi szükség esetének minősül, ha leküzdhetetlen vagy legalább is súlyos nehézségekkel járna a házasságkötéshez szükséges okmányoknak idején való beszerzése. A plébános ilyen esetekben köteles a házasságkötés után az állami anyakönyvi hivatalt haladéktalanul értesíteni. * * * Az osztrák konkordátum 7. pontja nagyjában az olasz rendelkezéseket veszi át s az egyházi kötésnek — az addigi rend fenntartásával — szintén megadja a polgári jogi hatásokat. Csökkenti Ausztria érdemeit, hogy a szentségi házasságnak a konkordátumban való elismerésével egyidejűleg bevezette a fakultatív polgári kötést, ami azelőtt nem volt. A kihirdetés a konkordátum szerint az Egyház joga, bár az állam is fenntartotta magának a jogot állami kihirdetés elrendelésére. Ausztria polgári házasságjogát nem alakította át teljesen a konkordátum szellemében, így Ausztriában is előfordulhat — akár csak Olaszországban — olyan egyházi kötés, amely államjogi szempontból nem érvényes. A konkordátum végrehajtásáról szóló 1934 május 4-iki osztrák törvény értelmében ugyanis az állam — Olaszország mintájára — csakis azokat az egyházi házasságokat ismeri el, amelyek a 1 Pacelli ügyvéd (Pacelli bíboros-államtitkár fivére) 1929 szeptember 14-ikén az olasz katolikusok szociális hete alatt tartott beszédében közölte, hogy az olasz kormány szívósan követelte ezt a jogosítványt a polgári bíróságok részére s a Szentszék csak nehezen járult hozzá ahhoz, hogy az ágytól és asztaltól való elválás felett a polgári bíróságok döntsenek. Egyébként Restrepo szerint (Concordata, 306. sz. jegyzet) ezek az ügyek, ha nem csupán a házasság polgári jogi hatásaira vonatkoznak, szintén az egyházi bíróságok elé tartoznak, amint az egyébként a 1016. kánonból is következik. A HÁZASSÁG SZABÁLYOZÁSA A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 141
