Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Hajnóczy Iván: A lőcsei középkori misekönyv
A LŐCSEI KÖZÉPKORI MISEKÖNYV 121 az utolsó plébánosé. Bejegyzései kétféle természetűek. Az egyik csoport szintén a rituale katolikus szellemű bővítése, ilyenek olvashatók a 8, 9, 14, 81, 86—7, 99—101, 132, 141, 154, 162—4 (ide tartozik az utolsó levélen a Pünkösd utáni 25. vasárnap evangéliuma), 174, 194, 200, 207, 251—2, 260—1, 267. levélen. A bejegyzések másik csoportja nyílván a protestáns közhangulat nyomása alatt történt. Így az 1. levélen az ima e szavait : «te mereamur protegente eripi, te liberante salvari» erre változtatja : «te protegente eripiamur, te liberante salvemur», a 2. levélen : «tibi mentibus servire mereamur» helyébe «tibi mentibus serviamus»; all. levélen: «intercedente beato Stephano prothomartyre tuo sempiterna nos protectione confirment» helyett «ut fide beati Steffani protomartiris tuj sempiterna protectione confirmemur» ; a 12. levélen : «eius muniamur et precibus» helyett «eius fide muniamur» ; a 13. levélen «sanctorum nobis precibus quesumus : et presentis vite pariter et eterne tribuant conferre subsidium» helyett «sanctorum nobis prestent fidem imitari» ; a 21. levélen : «contra aduersa omnia doctoris gentium protectione muniamur» helyett «contra omnia mundi pericula et diaboli tentationes tua benignitate muniamur»; a 179. levélen : «eius apud te intercessionibus adjuvemur» helyett «fidem conversationi ejus imitemus» ; a 199. levélen : «nobis apud misericordiam tuam sempiternam impetret beatitudinem» helyett «nos apud misericordiam tuam sempiternam per veram fidem conseque- mur» ; a 200. levélen : «ut apostoli tui lacobi munita presidijs et conversatione tibi placeat» helyett «ut apostoli tui lacobi fidem et conversationem imitemur». Ide tartozik az is, hogy az előzéklevélen, a 19. számozatlan levélen és a 292. levélen Henckel János fönt ismertetett misebejegyzéseit leragasztották (csak most áztattam le a fedőlapokat), s ezek helyett a 19. számozatlan levélen Szent Wolfgang miséjének ilyen fedőlapjára Moler öreges, reszketeg írásával az apostolokról szóló általános ima van írva : «De apiis. Da nobis quesumus eterne deus Beati N. apostoli tui Solemnitati gloriari, ut illius fidei confessionem congrua deuotione sectemur. Complenda de corpore Cristi». E bejegyzés bővített alakban ismétlődik a 102—3. levélen. Idetartozik az is, hogy a 110. levél — melyen a hangos miserészeknek a szentek különböző csoportjaira szóló hangjegyes változatai álltak — a könyvből el van távolítva. Végül vannak a könyvben Moler plébános német nyelvű rituális szövegbejegyzései. A 20. számozatlan levélen áll két áldozás utáni hálaima, a katolikus Agendából fordítva : «Wyr dancken dyr, Almechtiger Herre Got, das du vns durch dyse heysame gäbe host erquigket, vnd Bitten deyne Barmhertzigkeith, das du vns solches gedeijen lossest, zw starckem glauben kegen dyr, vnd zw Brünstiger lybe, vnter vns allen, durch Jesum Cristum deynen szon wnsern Heren : Amen. — Ach du liber Herre Got, der du vns bey disem wunderbarlichen Sacrament, deynes leydens zw gedencken, vnd zw predigen befolen host, vorleij
