Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 275 a változó korok változó történelemszemléletét, igazolja a katolikus történelem- szemlélet jogosultságát, ismerteti a szellemtörténet fogalmát, módszereit és tíz oldalon keresztül sorolja fel a magyar katolikus egyháztörténetírás feladatait. Nagy Tibor «Az eusebianus reakció és a pannóniai arianizmus kezdetei» címen értékes adatokat nyújt Pannónia egyháztörténetéhez. Arius illyricumi száműzetése idején megnyert eszméinek két tehetséges ifjú klerikust : Ursa- ciust és Valenst. A nicaenumhoz hű pannóniai egyház 326-ban kizárta ezeket a klérusból, de már a következő évben rehabilitáltatja őket a döntő befolyáshoz jutott Eusebius, rövidesen püspökök lesznek és megkezdik Pannónia arianizálását. Belitzky János «A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetiségi kegyuraság korában» c. tanulmánya tévesnek találja az Osl-család Karácsonyi és Pór által felállított leszármazási rendjét és a csornai prépostság alapítási idejét az eddig általánosan elfogadott dátummal (1180) szemben a XII. század legvégére vagy a XIII. század elejére teszi. Gyenis András («A magyar püspökségek helyzete a mohácsi vésztől 1600-ig») rámutat arra, hogy a mohácsi vész nemcsak az ország egységének volt temetője, hanem a hitegységnek is. A püspöki kar nagyobbik része (7) hősi halált halt a mohácsi síkon, a püspöki székeket a következő évtizedekben jórészt vagy nem töltötték be, vagy méltatlanoknak, nem egyszer világiaknak adományozták s ezzel a katolicizmus belső ereje lényegesen meggyengült, ellenálló ereje a protestantizmussal szemben alig volt. Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór («Gromo, János Zsigmond testőrkapitánya») külföldi levéltári kutatásai során gyűjtött gazdag anyagából ismét értékes tanulmánnyal gazdagítja irodalmunkat. A velencei Gianandrea Gromo 1564-től 1567-ig áll kis testőrségével János Zsigmond szolgálatában. Jelentései, melyeket sűrű egymásutánban küld olasz udvarokhoz, élénk színekkel ecseteli János Zsigmond akaratgyengeségét, Blandrata növekvő befolyását, a katolikusok reményeit, csalódásait, létért folytatott küzdelmeit és mindezzel igazolják Szekfű Gyula megállapítását, hogy Erdély nem volt a vallásszabadság ideális hazája, aminek a liberális történelemszemlélet feltüntetni szerette. Clauser Mihály Pázmány Péter írói műhelyébe nyújt betekintést, bemutatván Pázmánynak a Felelet (Magyary I.-nak) egyik példányába írt sajátkezű jegyzeteit. így javította, csiszolta, bővítette Pázmány nyomtatásban megjelent munkáit, hogy az új kiadásokat előkészítse, vagy a régi anyag felhasználásával újabb könyveit írja. Horányi Lukács a márcsai görögkeleti püspökség kialakulását ismerteti. Rámutat a török előnyomulás okozta népvándorlásra. A horvátok előrehúzódnak a mai Horvátország területére, sőt még tovább északra, a Dunántúl nyugati megyéibe. Helyüket elfoglalják a szerb etnikumú barbár vlachok. Lassan-lassan vlach-telepek szivárognak fel Horvátországba, sőt a Dunántúl 18*
