Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
88 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN nál a S. Congr. Sacr. rendelete szerint a hívek (és nem a ministráns) tartják álluk alá a patinát, ezért a hívek a patina használatára kioktatandók. — Végrehajtja a zsinat X. Pius motuproprioját, amely szerint nők nem énekelhetnek szólót a templomokban, továbbá nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a püspök-kari határozatra, amely szerint március 15-én és november 13-án, a trianoni béke ratifikálásának évfordulóján minden templomban misét kell mondani a hazáért és június 4-én, a trianoni békekötés évfordulóján negyed óráig harangozni kell stb. Bizonyos, hogy a mintául szolgáló partikuláris törvénykönyv igen hasznos vademecum lesz a pécsi egyházmegye papsága számára. Kontor Lajos. Szent Mór Emlékkönyv. Pécs, Dunántúl-nyomda, 1936, 4°, 464 1. Ára 10 P. Szent Mór Könyv, Pécs, Dunántúl-nyomda, 1936. 8°, 368 1. Ára 2.50 P. Mindkettó't szerkesztette Vargha Damján egyet, tanár, kiadja a pécsi egyházmegye. A pécsi egyházmegye szent püspöke kormányzásának 900 éves jubileumát (1036—1936) két emlékkönyv kiadásával kívánta megörökíteni. Az első, színes illusztrációkkal és facsimilékkel feldíszített, ízléses kivitelű mű, amelyet Virág Ferenc püspök előszava vezet be és Zichy Gyula gróf kalocsai érsek zárószava fejez be, az első részben Szent Mór egyéniségére és kultuszára vonatkozó értekezéseket foglal magában. Vargha Damján (Mit tudunk Maurusról) a szent élettörténetének adatairól ad kritikai szemlét, Kühár Flóris (Szent Mór lelkivilága) finoman árnyalt szellemtörténeti képet fest Maurus szerzetes pannonhalmi környezetvilágáról, Loschert Kázmér (Szt. Mór egyházkormányzata) a püspököt és egyházmegyéjét vetíti élénk képben az olvasó elé, Szentkirályi István (Maurus nyilvános tisztelete) és Gálos László (A Szent Mór-kultusz életbeléptetése) szinte «in extenso» közölt adataikkal a magyar irodalomban tudtunkkal az első ilyennemű, tanulságos leírást adják a Scitovszky János püspök által megindított szenttéavatási eljárás lefolyásáról, Tordai Ányos pedig a középkori magyar nyelv pompás utánköltésével írja meg Szent Mór új legendáját. A második részben a szerzők Szent Mórt a 11. század kortörténetébe állítják bele. Bevezetésképpen Balogh Albin Pécs kereszténységéről ír Szent Mór előtt, Erdélyi László a szent koráról értekezik, Angyal Pál jogi és történetírói szempontból egyaránt élvezetes értekezésében vázolja a korabeli jogállapotokat és Maurus püspök szerepét a törvényhozásban, Szőnyi Ottó évtizedes búvárkodásának kijegecesedett eredményeit adja a pécsi székesegyházról és Magyarország Szent Mór-korabeli műemlékeiről, végül Vargha Damján a Zoerard—Benedek legenda taglalásával meghatározza Maurus helyét a magyar irodalomban. A második kiadvány népszerűsített formája az Emlékkönyvnek, amely- lyel az egyházmegye a híveknek ad emléket Maurus püspökről és amely a szent tiszteletét a püspöki székvároson kívül is bizonyára terjeszteni fogja. Népszerű történeti elbeszélések (pl. Berta Antal kitűnő «beszélgetése» keresztfiával Szent Mór életéről), a dóm Székely Bertalan ecsetjéből származó Mórfreskóinak műtörténeti leírása (Börötzffy Károly), költemények (köztük