Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban

80 TÓTH TIHAMÉR számára foglalta össze a hittananyagot. De különösen figyelemreméltó a Dr. Turner Ferenc kiskunfélegyházai tanító-képzó'intézeti hittanár és Putnoky Jenő tanítóképző-intézeti gyakorló iskolai tanító által közösen szerkesztett szem­léltető és magyarázó rajzok gyűjteménye a hittantanításhoz : «Engedjétek hozzám !»... (Kiskunfélegyháza, 1936. 80 1.) A hitoktató rajza a táblára és a gyermekek rajza saját füzetükbe egyaránt alkalmas eszköz az érdeklődés föl­keltésére, a képzetszerzés megkönnyítésére és vallásos élmények előidézésére. Sully és Kerschensteiner kutatásai óta ismerjük a didaktikai rajz sajátos köve­telményeit is. A rajzzal kísért hittanóra valóságos «grafikai elbeszéléssé» válik és könnyebben lehetővé teszi a vallási igazságok megértésének ellenőrzését. Ehhez nem is kell a hitoktatónak rajzolóművésznek lennie, elég — a szerzők bőséges illusztrációja szerint — a legegyszerűbb vonalvezetés is. «A jó hitoktató sok krétát fogyaszt»-elvét ez a kis könyvecske nagyban fogja segíteni a hasznos megvalósulás felé. Az 1938-i budapesti eucharisztikus világkongresszus lelki előkészítéséhez éppen a legalkalmasabb időben jelent meg az egri dogmatikus tanárnak, Dr. Petró Józsefnek gyakorlati tárgyú tanulmánya, az «Eucharisztikus gyermek- nevelés» (Eger. 1937. 72 1.). Miután a szerző az első fejezetben az Egyház taní­tását ismerteti a gyermekek áldozásáról, a második fejezetben pedig az eucha­risztikus nevelés hatásait rajzolja meg a külföldi országok közül Ausztriában, Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban, tanulmányainak záró fejezetében az itthon reánk váró feladatok elvégzését sürgeti. Az értékes füzet áttanulmányozása hitoktatóknál és szülőknél egyaránt elő fogja mozdítani világkongresszusunk méltó szellemi megalapozását. Az elméleti pedagógia termékei mellett kiváló gyakorlati nevelők értékes új munkáira is örömmel hívjuk föl a figyelmet. Elsősorban gondolunk itt Szívós Dónát, bencés tanárnak égető hiányt pótló ifjúsági exhortációs könyvére, »A ma diákjá»-ra (Szent-István Társulat. 1936. 324 1.). A könyvnek mind a 49 beszéde a mai fiatalság lelkét kitűnően ismerő, problémáikat nyitott szemmel látó, gondolkozásukat és kifejezésmódjukat megértő, mindenekfölött pedig őket a krisztusi lelkipásztor szeretetévei aggódva gondozó paptanárt revelál előttünk. Tárgy választása csupa élet, téma-felfogása csupa érdekesség, történetei csupa szemléltetések. Nagy diákoknak rendkívül hasznos lelkiolvas­mány, hittanároknak értékes anyagforrás. Ugyanezt a célt szolgálhatja — bár szerényebb irodalmi vértezetben — dr. Schöner Ferenc könyve : «Enyém az élet» (Bpest. 197 1. Ára fűzve : 4 P). A könyv tulajdonkép az élet optimista fölfogásának himnusza telve nagy élet- bölcseséggel és imponáló olvasottsággal. Az akarat, a munka, az életharc, a siker.. . minden a lélek uralmától függ. Schönert ez értékes könyve után «a katolikus Smiles»-nek is lehetne nevezni. A Szegedi Piarista Diákszövetség «Vademecum» füzetének 2. számá­ban dr. Révai József nyújt vakációs útravalókat az ifjúságnak. Címe : «Levelek az önnevelésről egy nagydiákhoz». A mindössze 63 oldalas kis füzet értékes gondolatokkal veszi körül és magyarázza Franklin Benjamin nevelési és önellenőrzési táblázatának tizenhárom címszavát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom