Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
78 TÓTH TIHAMÉR Az imádkozásra nevelés szűkös irodalmát értékes terméssel gyarapítja J. Gatz: «Kinder reden mit Gott und seinen Heiligen» (Düsseldorf. 1936. 116 1. Ára : 2-40 Mk.). Az egyéni, szöveghez nem kötött imádság művészetére akar ránevelni ez a könyv, mely első részében a kérdés valláspedagógiai fontosságát tárgyalja, bővebb második felében pedig nagy választékban közöl gyermekek által a legkülönfélébb alkalmakra készített imákat. A szerző ügyes útmutatásokat nyújt ahhoz is, mint kell eljárnunk, hogy a tanulók ily irányú tevékenysége pietisztikus szóvirággá ne sekélyesedjék. Ismétlő- és tanonciskolák hitoktatóinak nehéz feladatát, a vallás és élet szintézisét, könnyíti meg J. Decking könyve : «Katechesen für reifende Jugend» (Freiburg i. Br., Herder, 1936. 257 I.). Különös súlyt fektet az isten- fiúság méltóságának, a Krisztus misztikus testéhez való tartozásnak és az Egyház benső lényegének megértetésére, továbbá a Mária-tisztelet dogmatikus elmélyítésére. Az ifjúság korszerű kérdései : család, házasság, jegyesség, átöröklés, alkoholizmus stb. mind részletes megbeszélésre találnak. Liturgikus tárgyú ifjúsági exhortációkat nyújt Karl Dörner: «Neue Stunde des Kindes» c. könyve (Freiburg i. Br. Herder. 1936. 236 1.). Mindjárt a bevezető beszéd (a 121. zsolt. 1. verse fölött: «Laetatus sum») elárulja az egész kötet alaphangulatát : örömteljes érdeklődést kelteni az ifjakban a liturgia szépségei iránt és szoros bekapcsolódást teremteni lelkűkben a liturgikus funkciókhoz. Természetesen legrészletesebb feldolgozást a «Közösség miséje» nyerte (az egész nagyböjti sorozat). Nagy ügyszeretet, alapos liturgikus tudás, és főként annyi lélekismeret rejlik a beszédekben, hogy bátran lehetne azokat «liturgikus ruhába öltöztetett pedagógiának» nevezni. Hasznos útmutatásokat tartalmaz a gyermekistentiszteletről és a vele összefüggő katechetikai kérdésekről ugyanennek a Kari Dörner-nek füzete : «Der Kindergottesdienst» (Stuttgart 1935, Kepplerhaus, 109 1.). A gyermekek imádkozásra-nevelése, eucharisztikus és liturgikus nevelésük, a gyermekek részvétele a szentmisén, énekük, végül a gyermekprédikáció gyakorlati és használható formában lel a szerzőnél feldolgozásra. Az Isten nagyságát és hatalmát tárgyaló ifjúsági exhortációkhoz érdekes és megbízható anyagot találunk Clarence Chant: «Die Wunder des Weltalls» (Eine leichte Einführung in das Studium der Himmelserscheinungen. Berlin. J. Springer. 184 1. Ára : 5-80 Mk.), továbbá Ernst Hent- schel: «Das Leben des Weltmeeres» (Berlin. J. Springer. 153 1. Ára: 4-80 Mk.) műveiben. Az első könyv három, fényképekkel bőven illusztrált fejezetben — Égboltozat, Nap, Csillagok — az astronomia szédületes számai és tényei mögött mutatja meg a Teremtő nagyságát ; a másik a tenger titokzatos életét tárja föl előttünk és a csak mikroszkóppal észrevehető egy-sejtüek kicsinységétől kezdve végigvezet az Óceán óriási birodalmán — új vonást rajzolva az olvasó leikébe a világ Teremtőjének végtelen szépségéről és tökéletességéről. Értékes Szűz Mária-életrajzzal lépett a könyvpiacra Fr. M. Willam, akinek ez a könyve is — «Das Leben Marias, der Mutter Jesu» (Freiburg : Br., Herder, 1936. 587 1.) — ugyanolyan előnyökkel dicsekszik, mint nemrégen
