Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
PÁZMÁNY PÉTER ÉS A PAPNEVELÉS 39 gotthárdi cisztercita apátság birtokainak visszaszerzésére indított harca közben figyelmeztették Rómából, hogy Bécsben és Olmützben alapítványi helyek állanak rendelkezésére. Erre rögtön érintkezésbe lépett Carafa bécsi nunciussal és 1626 márc. 25-i levelében mindkét helyen öt-öt hely fenntartását kérte egyházmegyéje számára.1 Sőt a későbbiek során a gráci kollégiumot is bevonta a tárgyalásokba. 1628 októberében megbízottja, Senkviczi Mátyás prépost útján egyenesen Vili. Orbán pápához fordult és tőle kérte három-négy magyar papnövendéknek a bécsi, gráci és olmützi pápai szemináriumokba való felvételét.1 2 A dolog azonban nem ment könnyen. A Propaganda-kongregáció ugyan már 1628 okt. 26. utasította a bécsi nunciust, hogy Olmützben haladéktalanul szerezzen érvényt az eddig mellőzött magyar érdekeknek és legyen rajta, hogy amennyiben az alapítóleveleikben említett nemzetek érdekei megengedik, a dillingeni és bécsi kollégiumokba is vegyenek fel néhány magyart ; de ezzel el is aludt az ügy. Az öreg Kiesi bíboros közbelépése és a kongregáció újabb utasítása (1629 márc. 6.) semmit sem lendített a helyzeten. Pázmánynak 1632 május 10. megint élűiről kellett kezdenie a kérelmezést. Nagykeservesen annyit mégis sikerült elérnie, hogy a kongregáció 1632 nov. 16. és 1633 jan. 24. tartott ülésében Olmützben két alapítványi helyet szavazott meg neki. Pázmány így is hálás volt a döntésért és sietett külön levélben kifejezni köszönetét Barberini Antal elnök-bíborosnak.3 Olmützben sikerült legalább két helyet kiharcolnia ; a többi kollégiumnál azonban még ez a sovány eredmény is elmaradt. A gráci- ról mindjárt kezdetben kiderült, hogy nem pápai, hanem főhercegi alapítás és így automatikusan kikapcsolódott a további tárgyalásokból. Nagyjából ugyanez volt a helyzet a dillingeninél is ; kiderült, hogy mindössze csak annyi köze van Magyarországhoz, hogy 1632. magyar aranyakban rótta le a svédektől követelt hadi sarcot. A bécsi pedig már csak azért sem jöhetett komolyan szóba, mivel magyar hallgatói a Pázmáneum megalapítása után jóformán egészen elmaradtak. Nem sok reménnyel bíztatott a messze idegenben, lengyel földön működő brauns- bergi kollégium sem, melynek eredetileg szintén voltak magyar alapít- ványos helyei és magyar hallgatói. Mindazáltal a kongregáció 1633 júl. 4-i határozata, mellyel néhány helyet biztosított Pázmánynak, valószínűleg csak akadémikus értékű maradt.4 Balanyi György. (Folytatása következik.) 1 Hanuy i. m. 510. 1. 2 U. o. 512., 604., 677., 789. 1. 3 Galla F. : Harminckilenc kiadatlan Pázmány-levél. Vác, 1936. 77. 1. 4 A külföldi kollégiumokra vonatkozó tárgyalásokat részletesen és akta- szerűen ismerteti Galla F. i. m. 78. s kk. 11. 42. s kk. II.
