Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
HITTUDOMÁNY ÉS NÉPRAJZ 343 révén nagyon sok szent — egyébként nem dokumentált vagy csak alig ismert — régi kultuszát is ki lehet következtetni. Egyes korok jellegzetes ájtatossági formái, mozgató vallásos eszméi, kiemelkedőbb lelki élményei (látomások, misztikus elragadtatások, a vallásos színjátékok, a népi aszkézis számos formáját, kedvelt jelképei és ezernyi más általános, nemzeti és egyéni jellemvonásai sok esetben csak a keresztény régészet és művészettörténet segítségével válnak hozzáférhetőkké. A művészettörténet anyagának néprajzi hasznosítására irányuló külföldi irodalomból itt csak Erich Oswald és Ritz József nagy távlatokat nyújtó összefoglaló tanulmányaira utalunk.1 Az egyes részletkérdéseknek, pl. Krisztus kínszenvedésének (Krisztus a szőlőprésben, stb.), a szenvedés eszközeivel együtt ábrázolt alvó Jézuskának, Krisztus váll- sebének, Szűz Mária, a szentek és a szenvedő lelkek kultuszának, a halálnak népi ábrázolásaival foglalkozó és azokat kiaknázó irodalma majdnem áttekinthetetlen.1 2 A Schreiber-iskola a sok új szempont, a kiterjedt irodalomismeret mellett elsősorban a népművészeti anyag fokozottabb felhasználásának köszönheti legszebb sikereit. A vallásos népművészet alkotásainak értékét napjainkban már egyre jobban elismerik, emlékeit múzeumokba gyűjtik. Ilyen irányú kezdeményezések nálunk is voltak. Schwartz Elemér professzor betlehemes-mozgalmából idővel egy szép magyar vallásos népművészeti gyűjtemény fejlődhetik. Kívánatos volna a búcsújáróhelyeinken még széps/.ámmal található, népművészeti szempontból értékes votívtárgyak, üvegfestmények, keresztek, szobrok és apróbb faragványok sürgős összegyűjtése is. Bővebb méltatást igényelnének az egyházzene, az egyházi ének, a vallásos tánc és színjátszás, a legendairodalom, stb. népi vonatkozásai is, de ezekről alkalomadtán majd külön szólunk. Bár lényegében mind az ünnepélyes istentisztelet vagy a szentkultusz sarjadékai, anyaguk idővel annyira meggyarapodott, hogy külön kell tárgyalni őket. A néppel való kapcsolataik felkutatására újabban egyre jobban ráterelődik a figyelem. A missziótudomány különböző ágainak anyagát is fel kell használnia a vallásos néprajz kutatójának, viszont a néprajz is termékenyítő- leg hathat a missziótudományra. Ez a kapcsolat különösen az utóbbi 1 Oswald A. Erich: Der Anteil der Kunstgeschichte an der Erforschung unseres Volkstums : Zeitschrift für Volkskunde. Új folyam III (1931), 1—14.1. — Joseph Maria Ritz: Deutsche religiöse Volkskunst : Volk und Volkstum I (1936), 138—147. 1. és II (1937), 184—190. 1. 2 Ilyen részletmunka nálunk még kevés akad, az is inkább profán szempontból vizsgálja anyagát. Zichy István gróf kitűnő tanulmánya (A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból. Budapest, 1934. Különnyomat a Petrovics Elek-Emlékkönyvből) például nagyon sok értékes ösztönzést ad ugyanazon anyag vallásos néprajzi szempontú kiaknázására is. A gazdag magyar művészettörténeti irodalom szempontunkból még alig van felhasználva.
