Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
244 KONTOR LAJOS Részletesebben intézkedik a 3. §, s eszerint az Egyháznak és a szerzetesrendeknek joguk van az általános iskolai törvények rendelkezéseinek megtartásával iskolákat létesíteni és vezetni, amelyek eme feltételek teljesítésének tartama alatt a nyilvános tanintézetek jogait élvezik. Ezek a felekezeti iskolák — amennyiben az állami előírások szerint képesített saját tanerőik vannak — nem kötelezhetők világi tanerők alkalmazására. Kimondja még a konkordátum, hogy az általános állami iskolai előírások alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a papi tanároknak a szerzetesi fegyelemből netán származó kötelezettségeire. Ha a felekezeti iskolák a nyilvános iskolák fenntartását, kibővítését vagy létesítését olyan mértékben feleslegessé teszik, hogy az iskolafenntartók pénzügyi tehermentesítését idézik elő, az így megtakarított közpénzekből a gazdasági helyzet javulásához mérten a felekezeti iskoláknak megfelelő segélyt kell adni. Ilyen segély adható hasonló feltételek mellett azoknak a katolikus egyesületek által fenntartott iskoláknak is, amelyeket a püspök felekezeti iskoláknak elismer, s a nyilvánossági jog megszerzéséhez szükséges törvényes feltételeknek megfelelnek. Ezek az intézkedések arra szolgálnak — mondja a konkordátum — hogy Ausztriában a katolikus iskolai szervezet támogattassék és ezáltal a nyilvános katolikus hitfelekezeti iskolák fejlődésének feltételei megteremtessenek. Az összes konkordátumok közül az osztrák konkordátum biztosítja a legemelkedettebb hangon az Egyház iskolafenntartó jogát, de az előbbi állapothoz képest az nem jelent fejlődést, mert az Egyház erre vonatkozó jogait már az 1855. évi osztrák konkordátum 5. §-a is elismerte. Végül elismeri az osztrák kormány a konkordátum pótjegyzőkönyvében, hogy a Magyarországtól átcsatolt Burgenlandban a felekezeti iskolák a nyilvános iskolák szerepét töltik be. ígéretet tesz a pótjegyzőkönyv az Egyház érdekeinek az eddigi mértékben való figyelembevételére arra az esetre is, ha az iskolahatósági szervezet az államban vagy annak egy részében majd megváltozik. * * * Egy-két konkordátum külön rendelkezik a szerzetesrendek iskola- fenntartó jogairól. A bajor konkordátum 9. pontja szerint a rendeknek és szerzeteskongregációknak az általános törvényes szabályok szerint megengedhető magániskolák alapítása és vezetése, melyek a többi magániskolára érvényes szabályok szerint nyerhetnek jogosítványokat. A rendek és a szerzeteskongregációk ama iskolái, amelyek eddig is élvezték a nyilvános iskolák jellegét, azt továbbra is megtartják, amennyiben megfelelnek a hasonló iskolákra előírt követelményeknek. Ilyen feltételek mellett adhat az állam nyilvános jelleget új szerzetes-rendi iskoláknak is. (A szerzetesrendek iskolaalapítási jogát az 1817. évi bajor konkordátum 6. §-a előzékenyebben elismerte !)
