Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
240 KONTOR LAJOS delkezés a különben majdnem szószerint egyező lengyel konkordátumból hiányzik.) A hitoktatók kinevezése a kánonjog szerint történik. Ha a püspök valamely tanártól a «licentia docendi»-t megvonja, az hittant nem taníthat. (Ezt a rendelkezést már megtaláljuk a lengyel konkordátumban is.) Az olasz konkordátum 36. pontja a hitoktatást — mely addig csak az elemi iskolákban volt kötelező — elrendeli a középiskolákban is. A tantervet a Szentszék és az állam közös egyetértéssel állapítják meg, a tankönyv megválasztása azonban az Egyház joga. A hitoktatást papok vagy a püspök által alkalmasnak minősített laikus tanárok végzik. Ha a püspök a jogosítványt megvonja, az illető hittanár nem taníthat tovább. A konkordátum 37. pontja szerint az iskolák és az előzetes katonai kiképzéssel foglalkozó szervezetek oktatóórái úgy választandók meg, hogy a növendékek vallásgyakorlata vasár- és ünnepnapokon ne akadályoztassék.1 Az ifjúság szabad vallásgyakorlatát már az 1887-ben kötött columbiai konkordátum 12. pontja előírta. A háború után Német- és Olaszországban volt szükség ilyen kikötés kodifikálására, mert ebben a két országban általában vasár- és ünnepnapra tették az ifjúság előzetes katonai kiképzését. (Ezzel szemben a weimari alkotmány 140. pontja előírta, hogy a katonáknak elegendő szabad időt kell adni, hogy vallási kötelezettségeiknek eleget tehessenek.) A román konkordátum 20. pontja megadja az Egyháznak a jogot, hogy a hittant minden nyilvános és magániskolában taníthassa, aminek a tanuló anyanyelvén kell történnie. A középiskolákban a hittanárokat a püspök és a miniszter együttesen nevezik ki, az elemi iskolákban pedig vagy a püspök által kinevezett pap, vagy egy arra alkalmasnak minősített tanító (amennyiben őt a püspök a hittan tanítására alkalmasnak találja) tanítja a hittant. Az alkalmatlan hittanár a püspök kívánságára kicserélendő, a többi tárgyat azonban a felmentett tanár továbbra is taníthatja. Az állami iskolák hitoktatásának tantervét a püspök készíti, de bemutatandó a kultuszminiszternek. Csak azt a hittankönyvet lehet az oktatásnál használni, amelyet a püspök is approbál. A hitoktatás ellenőrzése a püspök joga. A badeni konkordátum 11. pontja a katolikus hittant az alkotmány 149. pontja alapján1 2 kötelező tárgynak minősíti, de a hitoktatásnak a katolikus Egyház «alapelveivel» egyezően kell történnie. 1 Ugyanezt kimondja a német birodalmi konkordátum 31. pontja, s az osztrák pótjegyzó'könyv 14. pontja. 2 A birodalmi alkotmány hivatkozott 149. pontja így hangzik : «A hitoktatás az iskolák tantervének rendes tárgya, kivéve azokat az iskolákat, amelyek függetlenek minden vallástól (laikus iskolák). A hittan előadásának módját az iskolai törvényhozás szabályozza, azonban az érdekelt egyház hitelveinek megfelelően kell történnie, fenntartván az állam ellenőrző jogát».
