Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ivánka Endre: László mester esztergomi prépost könyvtára 1277-ben
220 IVÁNKA ENDRE nicusnak szokták nevezni.1 A könyvet Bolognában 1256-ban 100 líráért veszi meg Odofredus (Savigny, 111 595). 4) Decretales cum apparatu Bernardii. IX. Gergely pápa parancsára készült 1234-ben a pápai decretales szisztematikus gyűjteménye (a pápa megbízásából Pennafortei Szent Raymond végezte a gyűjtő és szisztematizáló munkát), melyet Gergely pápa mindjárt a mű befejezése után a párisi és a bolognai egyetemnek elküldött. A Johannes Teutonicus-féle «glossa» példájára, mely a Decretumot magyarázta, ehhez a műhöz is «apparatus»-t, azaz kommentárt írt Bernardus Parmensis (f 1266) bolognai tanár.1 2 A harmadik kánonjogi mű, mely a többiektől eltérő rendeltetése miatt a végrendelet végére került, a 18) Sumpma Goffridi. Ez csak Trani-i Goffredus, szintén bolognai tanár (f 1245), «Summa super rubricas decretalium» című műve lehet.3 A könyvet 1279-ben említik Bolognában (Savigny, III 603); a könyvmásolási árjegyzékben is előfordul (Savigny, III 650). De még később is használják ; így például 1439-ben Joannes Gwerleich bécsi decretorum doctor könyvtárában mindjárt a Decretales szövegei és magyarázatai után következik a summa Goffredi, (Gottlieb, I 421), amint a fentemlített apparatus Bernhardi is Johannes Polczmacher decretorum doctor és bécsi rektor könyvadományában (1453, Gottlieb, I 439) mindjárt az első helyen fordul elő. A klosterneuburgi, 1330-ban készült könyvjegyzékben is a jogi könyvek között szerepel a «summa Ganfredi super titulos decretalium» (Gottlieb, I. 110). A kánonjogi és római jogi könyvek után következnek a teológiai művek ; ez a biztos jele annak, hogy a könyvek tulajdonosa elsősorban jogásznak érzi magát. Az első teológiai mű, 10) Liber sententiarum, nem lehet más, mint Petrus Lombardus ismert műve, az akkori teológiai tanítás alapja. Szintén általánosan használt könyv Petrus Comestor (f 1178 után) híres 11) Scholastica históriája, mely neki ugyanúgy a «Magister historiarum» címet szerezte, mint a liber sententiarum Petrus Lom- bardusnak a Magister sententiarumét.4 Grabmann a Geschichte der scholastischen Methode című könyvében (II 477) azt mondja róla: «Es ist dies ein Auszug aus der Geschichte der alt- und neutesta- mentlichen Offenbarung und stellt das Hauptwerk der biblischen Geschichte im Mittelalter dar». Martin az imént idézett cikkében 1 Hurter Nomenclator Literarius Theologiae catholicae3 II. 301 1. Schulte, Die Glosse zum Dekret Gratians. Denkschriften der kk. Akad. d. Wiss. zu Wien. Tom. XXI 1872, 2, 76. 1. 2 Hurter u. o. II. 369. 3 Hurter u. o. II. 298. 4 R. M. Martin, Notes sur l’oeuvre littéraire de Pierre le Mangeur. Récherches de théologie ancienne et médiévale III (1931) 55.
