Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Schütz Antal: Miért nem adja meg a keresztség az eredeti épséget?
16 SCHÜTZ ANTAL élő bárányok, védtelen zsákmánya a többinek, a ragadozó farkasoknak. Lehetetlen volna ennek a paradicsomi «Boldogok szigetének» megállni a mohóságnak, hódítani és elnyomni-akarásnak, skrupulus nélküli önzésnek azzal az óceánjával szemben, mely körültombolja. Mert először is az épségből kibontakozó paradicsomszerű élet nem jelentene okvetlenül gyámoltalanságot, nevezetesen a védekezés szellemének pusztulását, amint ideális keresztény hősöknek, pl. egy IX. Lajosnak analógiája mutatja. Egy ilyen ideális embersziget számára sem okvetlenül lehetetlen a fönnállás, amint nem volt lehetetlen a legújabb időkig fönnállni bizonyos saját szociális elveik szerint berendezkedő nagyobb szerzetes-közösségeknek, vagy amint nem volt lehetetlen annakidején a jezsuitáknak megalkotni a paraguay-i redukciókat.1 Azután pedig úgy tetszik, az épség kiváltságában járó keresztények, miként a történelmi őskeresztények szociológiailag nem szigetet alkotnának, hanem betétet, mely lassan áterjesztené a társadalmat ; és — nem sokáig maradnának csak betét, illetőleg sziget. Hisz a világ meghódítására olyan eszközökkel és indítékokkal rendelkeznének, melyekkel szemben a tömegek ellenállása sem tarthatna sokáig. A missziók története alighanem már régen be volna fejezve. IV. Az értekezésünk címében föltett kérdést az előző fejtegetések új és probléma-elméletileg tekintve, érettebb, differenciáltabb fázisba terelik. A kérdésre : «miért nem adja meg a keresztség az eredeti épséget», a közvetlen és átfogó felelet már most ez : «Mert ez egy szentségileg közvetített paradicsomszerű állapotot jelentene. Ha tehát Isten jónak látta a keresztség hatásai közé föl nem venni az épséget, azért történt, mert nem akarta ezt a szakrális kiliazmust ; nem akarja, hogy az ember földi állapota paradicsomszerű állapot legyen.» Hogy Isten ezt nem akarja, annak két döntő teológiai bizonysága van. 1. Istennek ki nem nyilatkoztatott akaratára az ő műveiből és tetteiből kell következtetni ; más mód nincsen a kifürkészésére. Ámde láttuk és tüzetesen igazoltuk, hogy a keresztségi épség útján kialakuló paradicsomszerű állapot nemcsak nem mond ellen a jelen üdvrend alap- gondolatainak, hanem egyenest összhangban áll velük. Ha tehát még sem valósul meg, nyilvánvaló, hogy Isten nem akarja megvalósulását. 2. Ha egyáltalán valamikorra lehetne remélni egy ilyen paradicsom- jellegű történelmi állapotot, akkor abban a fázisban, mely a történelemből átvezet a véglegesülésbe, vagyis az «utolsó időkben» ; amint ezt Ap. 20, 1—10 alapján csakugyan gondolták az őskereszténységben olyan emberek is, mint Irenaeus, Methodius, Lactantius : Egy első föltáma1 Ezek a redukciók különben is nem egy értékes analógiát nyújtanak fönti elgondolásainkhoz, kivált R. Fiilöp-Miller színes előadásában : Macht und Geheimnis der Jesuiten (Ed. Knaur) pag. 349—70.
