Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
136 IBRÁNYI FERENC kereskedelmi jog, tengeri jog, csődjog stb. A kapitalista gazdálkodás intézményei innen származtak át Spanyolországba, Franciaországba, Németországba. A 16. század elején a Welser-háznak óriási kereskedelmi telepei vannak Hispániában, Portugáliában, a spanyol gyarmatokon, csak az ő hajói futhattak be a spanyol gyarmatok kikötőibe és szállították Európába a déligyümölcsöt, rezet, sáfrányt stb. Hogy lehet azt mondani, hogy a pénz ekkor csak képességileg volt termékeny, mert csak vehettek rajta gyümölcsöző dolgot, tényleg azonban nem vettek. Azonban, még ha igaza volna Noldinnak ebben, akkor sem következne belőle semmi, legfeljebb az, hogy a pénz akkor csak képességileg volt csereeszköz, ma pedig tényleg az. Nem viszi előbbre a problémát Vermeersch megoldása sem. A kamatvétel szerinte azért megengedett, mert a pénz birtoklása értékkel bír. Az adós ezt az értéket fizeti meg a kamattal.1 Felelet : a pénz birtoklása csak annyiban bír értékkel, amennyiben a pénzt hasz nálom. A ládafiában felhalmozott pénz birtoklása nem bír értékkel. A pénz pedig, mint csereeszköz, elhasználásra való tárgy, tehát használatát csak ingyenesen lehet átengedni. Vagyis újra találkozunk a régi nehézséggel, amelyen az eddigi megoldások mind megfeneklettek. Láttuk a külső címletektől eltérő kamat-magyarázatokat. Costa— Rossetti, Lehmkuhl, Pesch, Noldin, Vermeersch kamatelméletei a részletekben egymástól különböznek, de nagy körvonalakban sok rokon vonást mutatnak fel. Noldin és Vermeersch a pénz termékenysége mellett fenntartják a külső címleteket is, mint amelyek a kamatvételt megfelelően igazolják erkölcsileg ma is. Ezzel persze gondolatmenetükbe két széteső és össze nem férő réteget akarnak együvédolgozni. Mert ha a pénz termékeny, nincs szükség külső címletre. Ha pedig a külső címlettel magyarázok, akkor burkoltan eleve kizárom a termékenységet. Valamennyi közül Pesch jár legmélyebben. Ha az ismertetett magyarázatokat csak nagy vonásokban és általában szemléli valaki, az a szubjektív benyomása, hogy ez a felfogás közelebb jár a valósághoz, mint a merőben külső címletekre épülő kamatelmélet. El kell ismerni, és ez az első kedvező benyomás magyarázata, hogy tudomásul veszik, hogy a gazdasági élet elváltozott és belátják, hogy ezt a mozzanatot a kamat erkölcstudományi feldolgozásában figyelmen kívül hagyni nem lehet. A fogalmak egész tartalmát és lényeges összefüggését szem- előtt-tartó, következetes és szabatos tudományos kritika azonban kimutatja róluk, hogy elhibázottak, mert rosszul fogják meg a kérdést. * * » Costa—Rosetti és Pesch eszmei irányából nőtt ki az a legújabb kamatelmélet, amely az elismert münsteri moralista, Jos. Mausbach, 1 A. Vermeersch, Theologiae moralis principia ... II, 250—251.
