Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
tehát termékeny. Ha a pénz használata a hitelezőnek nyereséget jelent, akkor nyereséget jelenthet az adósnak is. Ebben az esetben nincs szükség külső címletre, a szerződés természete is biztosíthatja a nyereségben való részesedést. Ha pedig a pénz használata az adósnak nem jelent hasznot, akkor nem jelenthet hasznot a hitelezőnek sem és ilyen címen kamatot nem követelheti Vagy elhasználásra való tárgy a pénz, vagy nem. Ha a pénz elhasználásra való tárgy, akkor nem állhat fenn az elmaradt haszon címlete ; ha nem elhasználásra való tárgy, akkor pedig fölösleges minden külső címlet. A lucrum cessans tehát semmiképen sem magyarázza meg a kamatot. Csodálkoznom kell, hogy az éles logikájú kazuisták nem akadtak fenn az elvcsúsztatás (petitio principii) klasszikus példáján. A lucrum cessans ugyanis a kamatot a nyereségalapján igazolja, mikor éppen az a kérdés, hogy hozhat-e a pénz nyereséget. Továbbá a damnum emergens és lucrum cessans címlete a dolog természete szerint csak olyan hitelüzletben nyerhet alkalmazást, amelyben hitelező és meghatározott számú adósok személyes üzleti vszonyban. vannak és a címlet fennforgását tulajdonképen esetről-esetre igazolják. A tőkés gazdasági rendben azonban a hitel átfogja a társadalom egészét és akárki adja kölcsön pénzét egy személytelen intézményen keresztül, kamatot kap és akárki vesz kölcsönt igénybe, ugyancsak személytelen intézményen keresztül, kamatot fizet. Vagyis ma mintegy személytelen üzlethez kapcsolódik a kamat, míg a fentebbi két címlet szükségképen személyes üzletet tételez fel. Akik a két címlet alapján vélik megoldhatónak a kamatkérdést, korai középkori kisvárost varázsolnak elő a 20. század földjén, annak a patriarkális gazdasági állapotait rajzolják le és igazolják erkölcsileg. A kis városka azonban csak az író fantáziájában él. A valóságban óriási bankházak, a hitelpiacok börzéi emelkednek a magasba és ezeken árad át a váltók, csekkek, átutalások, jóváírások, clearing-üzletek roppant folyama. És ez afolyam át- és átjárja az egész gazdasági életet. A damnum emergens és lucrum cessans címlete történeti regénynek jó, de több igénnyel nem léphet föl. A poena conventionalis már csak azért sem kielégítő kamatmagyarázat, mert csak arra az esetre vonatkozik, ha valaki idejében nem kapja vissza a pénzét. A poena conventionalis alapján kamatot nem vehet fel valaki, aki akkor veszi fel a folyószámláról pénzét, amikor akarja. A periculum sortis nem alapozza meg a kamatvételt, mert amikor valaki egy nagy pénzintézetnél elhelyezi pénzét, nem fél attól, hogy elveszíti. Ha ez a félelem indokoltan fennáll, akkor feltétlenül kiveszi pénzét és nem hagyja pl. betétkönyvön azzal az indokolással : ha el is veszítem, de kamatot kapok érte. Ez majdnem olyan indokolás volna : ha a veréb ki is repült a kezemből, de néhány tolla a kezemben maradt. Rendezett gazdasági viszonyok között a pénz elvesztésének rizikója különben sem forog fenn. A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 129 Theologia. 9
