Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája

A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA.

4. §. Crux moralistarum.

Eddig szó volt a szentatyák kamatfelfogásáról. Láttuk, hogy állás- foglalásuk főkép magyarázat nélkül mereven ellenséges mindenfajta kamatot, illetőleg kölcsönből származó nyereséget illetőleg. Szóltunk az egyházi törvénykezés kamattilalmáról és láttuk, hogy a középkori egyházi törvényhozás abszolút kamattilalmat látszik képviselni és a kamatvételt megengedő felfogást az eretnekség határán helyezi el.1 A szigorú kamattilalmi felfogással szembenállt az életnek állami törvényekkel alátámasztott gyakorlata. Albertus Magnus,1 2 Alexander Halen- sis,3 Szent Tamás,4 Antoninus5 külön problémaként kezelik, hogy míg az egyházi törvényhozás tiltja, az államhatalom a közjó előmozdításának szempontjából megengedi a kamatot, és a két ellenmondó felfogást összhangba hozni igyekeznek. Amíg az Egyház szigorúan tiltott minden kamatot, addig az állam maga is élt a kamattal. Velence III. Sándor és Barbarossa Frigyes háborúi miatt fizetési nehézségekbe került. Ezért 1178-ban kölcsönt vett fel polgáraitól és ezt impraestita-nak nevezte. Amíg vissza nem fizette az összeget, addig járadékot, azaz kamatot fizetett. Genua is felvett ilyen kölcsönt 1300-ban és mons-nak hívta, majd Firenze 1345-ben és loca-nak mondta. Az államkölcsönnek ezt a formáját később Róma is követte.6 Általában 5%-os kamatot fizettek, de Firenze Pisa-val és más államokkal való viszályai közepette 15%-ra is felemelte, míg 1380-ban újra leszállította az eredeti 5%-ra. A hiteligény jogosságát húzta alá a ferencesek által bevezetett, a domonkosok által hevesen támadott, végül is az Egyház által elismert montes pietatis intézmény, és ennek keretében sem lehetett egészen ingyenes kölcsönhöz jutni.

1 L. A kamattilalom az egyházi törvényhozásban. Theologia, 1936, III, 4, 310—311.

2 Albertus Magnus, III. Sent., dist. 37, C, a. 13, ad 7.

3 Alexander Halensis, Summa theol., Ill, q. 66, m. 3.

4 11a 11ae, q. 78, a. 1, ad 3.

6 Antoninus, Summa theol., Ill, 3, cap. 4, § 7, p. 192.

6 Heribert Holzapfel O. F. M., Die Anfänge der Montes pietatis, Veröffentlichungen aus dem kirchenhistorischen Seminar, München, Nr. 11, 1903, 17 skk.