Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
112 BALANYI GYÖRGY intézetnek. Természetben rengeteg gabonát, bort, halat, sajtot, vajat, babot, borsót és más ételneműt küldött számára. Az 1632. év nagyböjtjére pl. egy tételben egy mázsa sózott vizát, öt sajtot, öt mérő kását és hűsz icce vajat küldetett.1 De nemcsak terményekben, hanem pénzben is bőven áldozott kedves intézetére. Ha pl. számfelett küldött fel valakit, azért rendesen külön tartásdíjat is fizetett. így 1630. Viz- keleti István és két társa ellátására száz aranyat küldött.1 2 1631. a gabona mellé még kétszáz tallér pénzt is utaltatott át, de szigorúan meghagyta, hogy az átutalásról nem szabad tudnia senkinek, nehogy az alsó-ausztriai rendek megneszeljék a dolgot és ismét halogassák a kamat megfizetését.3 Ilyen kisebb tételeknek se szeri, se száma a nagy egyházfejedelem levelezésében. De akadnak köztük igazi fejedelmi adományok is. Ezek közt legnevezetesebb a szeminárium mai, végleges telkének megszerzése. A Szent Anna-utcai ház ugyanis már egy-két múlva szűknek és az egyetemtől való nagy távolsága miatt kényelmetlennek bizonyult. Ezért Pázmány 1625 okt. 30. négyezer rajnai forinton megvette az egykori württembergi bursa házát, az egyetem közelében fekvő bursa liliorum-ot és azonnal kiadta a parancsot az átköltözésre.4 Mivel azonban minden várakozás ellenére az egyetem is jogot támasztott a házra, az ebből támadt huzavona miatt az átköltözés csak három évvel később, 1628. történhetett meg.5 Ekkorra megoldást nyert a régi ház ügye is : Pázmány 1627. elcserélte a Goldberg-alapítvány fleischmarkti házával, melynek udvara érintkezett a bursa liliorum udvarával.6 Sőt még halálában sem feledkezett meg alapításáról a nagy prímás. Félévvel halála előtt ugyanis magához kérette az intézet régensét és tanuk jelenlétében átadott neki egy jól elzárt vasládát azzal a meghagyással, hogy csak halála után bontsa fel és a benne talált összegen iparkodjék megfelelő értékű fekvő birtokot vásárolni a szeminárium részére. A ládát Lippay György kancellár jelenlétében 1637 ápr. 8-án nyitották fel és nem kevesebb, mint tízezer új veretű körmöci aranyat és ugyanannyi ezüst tallért találtak benne. Az intézet vezetősége azonban az idők bizonytalansága miatt nem merte birtokba fektetni a nagy összeget, hanem hatszázalékos kamatra kölcsön adta Augsburg városának.7 A nagylelkű felkarolás eredményeként a Pázmáneum keretei rohamosan tágultak. Az eredeti tizenhármas létszám 1627-ben már 27-re, 1929-ben 36-ra és 1631-ben 40-re növekedett.8 Ekkor az eszter1 Hanuy i. m. II. 247. 1. 2 U. o. 157. 1. 3 U. o. 227. 1. 4 U. o. I. 473. 1. 6 A részleteket 1. Rimely i. m. 18. s kk. II. 6 Hanuy i. m. I. 647 s kk. 11. Rimely i. m. 20. s kk. 11. 7 Rimely i. m. 38. s kk. 11. 8 Mihályfi i. m. 201. 1.
