Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. I.
EGY KÖZÉPKORI MISEKÖNYVÜNK. Régi és sok tekintetben jogos panasz, hogy kevéssé ismerjük magyar értékeinket. E panaszt a theologia területére is méltán lehet alkalmazni, hisz itt is nagy számmal vannak még kérdések, melyeknek magyar vonatkozásai eddig kiaknázatlan munkaterületet nyújtanak a tudományos kutatásnak. Ilyen irányú kutató munkához alkalmas anyagul kínálkozik például a katolikus egyház liturgiájának magyar- országi fejlődéstörténete. Elég szép számmal maradtak fenn középkori mise- és szertartáskönyveink. Knauz és Dankó a századfordulón csupán az úttörő munkát végezték el, a részletek feltárása és összefoglalása még sok munkát kíván. Azért talán nem lesz érdektelen, ha egyetlen magyar katolikus theologiai folyóiratunk hasábjain monografiás formában foglalkozunk a régi római-magyar1 liturgiának egyik tiszteletreméltó emlékével, a Pécsi Misekönyvvel. A Pécsi Misekönyv a pécsi egyházmegye trientelőtti saját liturgiájának emléke. Annak az ősi római-magyar liturgiának változatát őrizte meg számunkra, amely hazánkban még a reformáció első terjeszkedésének századában is érvényben volt. Pázmány a hitújítókkal vívott hatalmas küzdelmében a trienti zsinat határozatait, így a misszále- reformot is fáradságot nem ismerő erőfeszítéssel hajtotta végre. Az 1628-iki pozsonyi, az 1629. és 30-iki nagyszombati, az 1632. és 33-iki esztergomi megyei, tartományi, ill. nemzeti zsinatokon sikerült végleg hatályon kívül helyeznie a régi római-magyar liturgiát legalább is a főistentiszteletet, a szentmisét illetően, és helyette bevezetni az egységes római miseliturgiát. Akit érdekel a kérdés, hogy az ősi római-magyar liturgia miben tért el a mai egységes római liturgiától, a választ megkapja a Pécsi Misekönyvben. Jellegzetessége, hogy még a korai középkorból származó misekönyvek, az ú. n. szakramentáriumok vonásait viseli magán, mert tele van tűzdelve szentségek és szentelmények kiszolgáltatásának szertartásaival. Pontos címe : Missale scdm morem alme ecclesie Quinq ecclesien. A címlap többet nem árul el, de a kolofon (= a könyv utolsó 1 így nevezi Dankó a trientelőtti régi magyarországi liturgiát. Joggal, mivel a Sacramentarium Bolduense-tó'l kezdve és azelőtt is minden liturgikus kéziratunk a római liturgia elemeit tünteti fel, igen kevés gallikán elemmel. Dankó, Die Feier des Osterfestes. Wien, 1872. 1. old.
