Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)

Ivánka Endre: A nestorianizmus és a monophysitizmus szellemtörténeti háttere. I

38 IVÁNKA ENDRE főleg Bardesanes, Marcion és Mani hívei ellen polemizál. (Bardenhewer. IV. 343.) Ezek tehát azok a hérezisek, melyek szír területen el voltak terjedve — olyan hérezisek, melyek éppen az antiochiai környezetben nem játszottak fontosabb szerepet. Szent Ephrem theologiai álláspontja pedig teljesen ellenkezik a nestorianusokéval. Művei pedig abból a kor­ból valók, melyben — amint fentebb láttuk — Antiochiában már kiala­kult tarsusi Diodorus iskolájában a nestorianizmus. Ha az akkori keleti egyházatyák között valakit, akkor őt nevezhetjük Doctor Marianusnak, és tőle származik az az elv, melyet az ephesusi zsinat Nestorius elítélésé­nél is alkalmazott: âqxeïv ngôç näaav evaeßfj 7i?.rjoocpooíav deoróxov (pQoveïv y.al Myetv vfjv navaytav Ttaodévov (Phot. Bibi. cod 228 pg 408). Hogy tanításával nem állt egyedül, hanem az egész Edessában összpontosuló szír kereszténység felfogását fejezte ki benne),1 azt mu­tatja az a nagy tisztelet, melyben még az életében is az egész szír keresz­ténységnél részesült, és mely okozója lett annak, hogy a szír heretikus egyházak is, bár tanításukban elhagyták az ő álláspontját, mégis őt mint a «szírek prófétáját», az «Egyház oszlopát», a «Szent Lélek hárfáját» ünnepük. (Bardenhewer. IV. 342.) Exegézisében viszont teljesen az antiochiai iskola irányát követte (Bardenhewer. IV. 358.), és ez a körül­mény — az antiochiai exegézisnek a szír egyházra gyakorolt befolyása — vitte be a szír egyházba a nestorianizmust is. Az edessai iskola görögből fordította le szír nyelvre a görög egyházírók műveit, főleg az egykorú híres antiochiai exegeták műveit is, és így hathatott az edessai iskolára Theodorus Mopsuestenus, akit a nestorianus szír egyház később irány­adó exegetájának minősített és kötelező auktoritásnak nyilvánított. (Bardenhewer. III. 313.) Rabbula püspök még ellentállni igyekezett az így benyomuló görög nestorianus befolyásnak, rámutatott azok követ­kezetlenségére, akik Nestoriust elítélték, de Theodorus műveit olvasták és dicsérték, és a nestorianus befolyás ellensúlyozására Cyrillus műveit fordította le szír nyelvre. De utódja, Ibas (435—457) már teljesen az antiochiai irány befolyása alatt állt ; híres levelében, melyet Mari perzsa püspökhöz írt (azaz a Perzsiában fekvő Hardaschir város szír püspökéhez) Theodorus Mopsuestenust nevezi «az igazság hirdetőjének és az egyház tanítójának», és Rabbula, «városunk zsarnoka» ellen (Rab­bula akkor még Edessa püspöke) legsúlyosabb szemrehányásként azt hozza fel, hogy Theodorus Mopsuestenust anathematizálta és műveit eltiltotta. (Bardenhewer. IV. 411.) Ibas tette csak nestorianussá Edessát, és ennek folytán az egész Edessa befolyása alatt álló szírséget. Ez bizo­nyítja legjobban a szír nestorianizmus görög eredetét. 1 Edessának az egész szír kereszténységre kiterjedő jelentőségéről azt mondja Harnack (Mission... II. 144.): Edessa, nicht Antiochien oder eine Stadt in Coelesyrien, ist im 3. Jhdt. der wirkliche Mittelpunkt und das Mis­sionszentrum des nationalsyrischen Christentums gewesen. Von hier ist die syrisch-christliche Übersetzungsliteratur ausgegangen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom