Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. III.
372 HERMANN EOYED meg. A természetet kedvelő Povorello elgondolása szerint 1223 karácsony éjszakáján a grecciói erdőben szalmával bélelt és állatokkal körülvett jászoly fölött mutatták be a szentmisét, amelyben Ferenc mint diakónus segédkezett. Ma is családi tradíció Szent Ferenc rendejének minden ágában a szent jászoly kultusza. Az ősrégi karácsonyi misztériumjátékok központjában is a betlehemi jelenet állott. Ezek színhelye eleinte a templom volt, de a túláradó örömből érthető és menthető tréfás alakok és jelenetek miatt később kihelyezték őket a templom előcsarnokába vagy udvarába. De már ezekkel a játékokkal párhuzamosan és hatásuk alatt korán megjelennek az élettelen figurákból összeállított, mai értelemben vett betlehemek is. Rómában még ma is szokás, hogy a szent éjjelen szabad ég alatt életnagyságú alakokat állítanak fel s a római nép seregestől vándorol egyik jászolytól a másikig, hogy a néha élő emberek hatását kiváltó csoportokban gyönyörködjék. Ezeket a betlehemeket azonban néhány nap múlva lebontják. Az igazi, sokszor száz és száz apró alakból összeállított, gyakran felbecsülhetetlen műértéket képviselő szent jászolyok hazája Olaszországban azonban Nápoly, ahol az olasz nép játszi képzelete különösen a barokk korban teremtett elsőrangú művészi alkotásokat. Itt a jászolymüvészet valóban a népi kultúra egyik értékes eleme. Azon persze, hogy a művészek fantáziája gyakran egészen fantasztikus, de mégis természetes naívsággal ható anakronizmusokban éli ki magát az alakok és jelenetek megformálásában, senki sem ütközik meg. Nem ilyen zavartalan a jászolykultusz fejlődése német földön. Itt is nagyon régi. Amióta a mozgalom új erőre kapott, tudományos történeti kutatások is folynak Németországban a jászoly nyomainak fölfedésére s már ott tartanak, hogy a füsseni S. Magnus apátsági templomban 1252-ben felállított példányban találják meg az eddig ismert első, önálló jászolyt. Mert a gótika korában már előbb is sok szárnyas oltáron szabályszerű betlehemi jelenetet látunk beépítve, de ezek még nem a mai értelemben vett, mozdítható és csak időlegesen felállított jászolyok. A nyomok azután a középkoron és az újkor első felén átvezetnek a diadalmas katolikus restauráció korába, a barokk korba, amely különösen a nagy részében katolikusnak maradt Délnémetországban, a színes népi ájtatosságok, körmenetek, zarándoklatok, vallásos színjátékok klasszikus hazájában termelte ki a szent jászoly kultuszát is. Szent Ferenc betlehemes rendje mellett ennek a kultusznak elterjesztésében itt nagy része van a restauráció vezető testületének, a jezsuita rendnek is. Szaktudósok azután a pásztorköltészet (Schäferpoesie) serkentő hatását is felismerni vélik a betlehemek elterjedésében. De azután jött a külerők erőszakos beavatkozása, a felvilágosodás kora, amely rideg racionalizmusában úgy vélte, hogy meg kell tisztítania az egyházi év liturgiáját a népies elemektől, amelyeket Kreitmaier jezsuita atya olyan találóan nevez a hivatalos liturgia szálfái tövében pompázó színes erdei virágoknak. Kitiltották a templomokból a virágvasárnapi bevonulást (Palm-