Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. III.
EGY KÖZÉPKORI MISEKÖNYVÜNK 365 már mind vonalakkal kombináltak, a fejlődés későbbi magasabb fokán. De ez mégsem igazi hangjegyírás még, hanem neumatikus jelzés. A vona- lazás már feltétlenül Arezzoi Guido hatása. Ahol a mai misekönyvek a quadrat-hangjegyírást használják, ott a Pécsi Misekönyv mindenütt neumákkal jelzi a hangok értékét, kulcs használata nélkül. A vonalakkal kombinált neumákon kívül még különféle alakú egyéb vonalnélküli jeleket is találunk, melyeket főkép a szentlecke szövege fölé rajzoltak. Ezek az ú. n. lekciós jelek,1 melyeket jól meg kell különböztetni a neumáktól, bár ezeknek is megvolt a maguk része a mai hangjegyírás kifejlődésében. Első lekció-jeles emlékeink a IX. századtól kezdve vannak. De eredetük még régibb korba nyúlik vissza. Az alapjelzések (comma, colon, periódus) már szent Jeromosnál is megtalálhatók, ahol a pauzákat jelezték. Későbbi fejlődésükben már nem csupán a iélekzetvételt, hanem a hang emelkedését vagy lejtését is jelzik. Ezt a szerepet töltötték be különböző formáikkal a középkor liturgikus könyveiben, így a Pécsi Misekönyvben. Kutatásaink eredményei alapján nem lesz már nehéz megalkotni magunknak annak a középkori pécsi liturgiának képét, melynek helyébe Pázmány, mint a trienti zsinat határozatainak fáradságot nem ismerő végrehajtója az egységes római liturgiát hozta. Ez a régi római-magyar liturgia tehát lényeges vonásaiban azonos a mai rómaival, csak a részletekben mutat sok színt és önállóságot. Tanulmányunkból nyilvánvaló, hogy érdemes rég letűnt századok homályából napfényre hozni feledés porával belepett misszáléinkat, melyek regresszív történeti folytonossággal mutatják az ősi római-magyar liturgia fejlődésirányát. Adva van tehát eredményeinkben, ami jelen dolgozat célja is volt : egyik középkori misekönyvünket mint az egyetemes liturgiatörténet hazai okmányát úgy ismertetni, hogy egyszersmind szerény adalékul szolgáljon a jövő liturgikusai által megírandó magyar liturgiatörténethez. Legyen indirekt apológia aposterioris megállapításaival annak az Egyháznak időbeli katolicitása mellett, amely a maga benső gazdag életének megnyilatkozásaiban — lex orandi lex credendi — tudományosan és részleteiben vizsgálva is az Örök Igazság pecsétjét viseli magán. Szíjártó Nándor. 1 A középkori liturgikus könyvek lekciós jeleinek különféle alakjait is illusztrációkkal ismerteti Wagner f. i. m., melyben a liturgikus hangjegyírás teljes paleográfiáját nyújtja.
