Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. III.
360 SZÍJÁRTÓ NÁNDOR His quadrigis deportatur mundo deus sublimatur istis archa vectibus. Paradisi hec fluenta nova fluunt sacramenta que irrorant gentibus. Non est domus ruitura hac subnixa quadratura hec est domus domini. Glorietur in hac domo qua beatus vivit homo deo iunctus homini. Arnen. A négy evangélista ünnepére írták. Chevalier mindössze egyetlenegy misekönyvet említ, amelyben látta, a besançonit. Pedig előfordul több misekönyvben. A négy evangélista jellemzését adja az ősi Ireneus- féle szentírásmagyarázat szerint. Hasonlítja őket azonkívül a négy paradicsomi folyóhoz és a négy erős fallal körülvett házhoz, mely az Űrnak háza. Szerzője és keletkezési ideje ismeretlen. Hogy legkésőbb a XV. században már megvolt, misekönyvünk tanúsítja. Chevalier 15.067. szám alatt említi. A Laudes crucis attollamus kezdetű szekvencia (a 31-ik) más misekönyvekben csak 13 strófából áll, misekönyvünkben 14 strófás. A pécsi szöveg a 8. és 9. strófa közé ezt a strófát ékelte : Roma naves universas in profundum vidit mersas una cum Maxentio. Fusi Thraces celsi per se sed et patris dux adverse victus ab Eraclio. Maga a teljes szövegű szekvencia a szent kereszt dogmatikájának rendkívül szép feldolgozása. Szerzője Adamus a sancto Victore. A pécsi strófa nyilván nem tőle származik. Chevalier 10.360. Sokféle változatban használták egyházmegyék és országok szerint a Mittit ad virginem kezdetű szekvenciát, melyet a kritika általában Abaelardusnak tulajdonít. A pécsi változat önállósága miatt érdemel közlést. Mittit ad virginem non quemvis angelum sed fortitudinem suam archangelum amator hominis. Naturam superat natus rex glorie regnat et imperat et çima scorie tollit de medio. Fortem expediat pro nobis nuncium nature faciat ut preiudicium in partu virginis. Superbientium terit fastigia colla sublimium calcans vi propria potens imperio.
