Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Ivánka Endre: Kappadókia teológiai műveltségének gyökerei
334 IVÁNKA ENDRE Ariobarzanes —a régi perzsa birodalom hivatalos nyelve, az arameus nyelv, most is marad az állam és a kultusz nyelve (amint ezt a pénzleletek és a felíratok1 mutatják), és, amint láttuk, a perzsa vallás is él még a Kr. előtti első században. Sőt, a régi perzsa kalendárium még egészen Nazianzi Szent Gergely koráig maradt használatban,1 2 olyan időkön keresztül tehát, amelyekben még Perzsiában is, a parthusok uralma alatt a makedón kalendárium szorította ki a használatból a perzsa kalendáriumot. Volt ugyan egy idő, amikor a görög kultúra látszólag erősebben hatott ezekre az országokra, Nagy Mithridates uralkodása, amikor egyáltalában politikai hatalmuk és világtörténelmi jelentőségük csúcspontján állnak. De ha maga a Pontus is,Mithridates birodalmának magva, mely közelebb esik a tengerhez, jobban nyílt meg a görög kultúrális befolyások részére, mint Kappadókia, mégis figyelemreméltó körülmény az, hogy Mithridates görögbarát politikájával párhuzamosan jár a birodalom súlypontjának görög területre való áthelyezése, előbb Sinopéba, a görög Pontusi gyarmatba, azután Kr. előtt 88-ban, Perga- monba. Ha ezt meggondoljuk, fogjuk belátni, hogy Mithridates görögbarát politikája nem igen hathatott vissza birodalmának keleti provinciáira. «Die Griechenfreundlichkeit des Mithridates (mondja S. Reinach, «Mithridates» című könyve német fordításának 241. lapján) ist auch zugleich Bürger- und Gewerbefreundlichkeit, und minderte die Bedeutung des iranischen Adels, der sich dafür durch Verrat rächte». Görög város azonban nem volt más, a tengerparttól eltekintve, mint Amasia (lásd Reinach u. o. 246.) és az újjáalapított Eupatoria az Iris és a Lykos összefolyásánál. A lakosságnak zöme tehát a földmívelő parasztság és a földbirtokos úriosztály, még Mithridates uralkodása alatt sem került erősebb görög kulturális befolyás alá és érintetlenül őrizte meg iráni kultúráját. A fent felvetett problémára tehát az a válasz, hogy volt Kappa- dókiában a keresztény görög kultúra előtt kulturális élet, de ez nem a nyugati kultúrák körébe tartozott, hanem iráni kultúra volt. Rendkívül fontos, ezek után, az a körülmény is, hogy a kappadókiai iskola nagy vezetői és kezdeményezői legnagyobb részben éppen ebből az eredetileg iráni földbirtokos úriosztályból származnak. Nemesi származásuk tudatában voltak : xaxá xőv xóapov xoőxov év xoóxco Srj {tá/vaxa p£yaÁaoyoöp.ev, Iv xö eö yeyovévat xal aixő ebyevwv cpövat Soxefv, mondja a haldokló Szent Makrina testvéréhez, Nyssai Szent Gergelyhez. (MP G, 46, 981 B). Úgy mint elődjeik, nagy birtokaikon éltek ; Nagy Szent Bazil családjának a birtokai például három római provinciában voltak szétszórva, ami kezelésüket lényegesen 1 Például a Pauly-Wissowa RE XV, 2 s. v. Mithras 2135 említett felirat. 2 Pauly-Wissowa RE X, 1 s. v. Kappadokischer Kalender.
