Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája. II
ordináriusoknak és az inkvizitoroknak, hogy aki ezt a tévedést állítja, vagy erről gyanús, azzal szemben úgy járjanak el, mint eretnekkel, illetőleg eretnekgyanussal szemben.1 Máshol pedig úgy intézkedik, hogy az uzsora-pereket rövid úton folytassák le.1 2 A konstanzi zsinaton is felvetették a tervet, hogy döntést hozzanak az uzsora kiirtására, de a tudós párizsi kancellár, Gerson azt javasolta, hogy először világosan meg kell határozni, hogy mi az uzsora, nehogy a jogosat az igazságtalannal együtt büntessék. Gerson javaslata után a kérdést levették a napirendről. Számtalan provinciális és egyház- megyei zsinat foglalkozott még a viennei és konstanzi zsinatok után a kamattal, de valamennyi csak az eddig hozott határozatok meg nem tartása felett panaszkodott, illetőleg megtartásukat sürgette.3 Ezért az egyházi kamattilalom történetére nézve nincs jelentőségük. Minden élet, tehát a gazdasági élet is, ha egészségesen fejlődik, lassan változik el és észrevétlen átmenetekben bontakozik ki. A fejlődő gazdasági élet nem térhetett ki az elől, hogy a tőkét belevonja a gazdasági forgalomba. A kamattilalom gátjának erőszakos áttörése azonban olyan forradalmi megrázkódtatást okozott volna, hogy a középkori gazdasági élet egészséges fejlődésének feltételei a kamattilalommal együtt buktak volna. A 13. századtól kezdve észrevétlenül kapcsolódott bele a tőke a gazdasági élet vérkeringésébe a kommenda, azaz társas szerződés,4 államkölcsön, majd montes pietatis formájában, később a járadékvétel és a hármas szerződés jogi keretében.5 Az átmenet annyira lassú és természetes, hogy a kezdetet nem is igen lehet pontosan megjelölni. Akkor tudunk róluk, amikor már tudatosan reflektált rájuk a gondolkodó ember, tehát amikor mindezt bele akarta állítani szervesen eszmevilágába és erkölcsi igazolásukra törekedett. Amerika felfedezésével kibővült forgalom, a tovább szélesülő és fejlődő gazdasági élet a tőkét még nagyobb mértékben és folyton rugalmasabb keretek között akarta belekapcsolni a forgalomba. Ennek a ki- szélesülő tendenciának akadálya volt a középkorból fennmaradt, a köztudatba beivakodott, a 16. század folyamán és a 17. sz. elején tartott zsinatokon megismételt kamattilalom. A kettő ütközése új gazdasági keretek között vetette fel a kamattilalom elméleti problémáját. Továbbá A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 311 1 Clementinarum lib. V., tit. 5, c. un. Carpus Juris Can., ed. Lipsiensis2 II, 1184. 2 Clementinarum lib. IL, tit. 1, c. 2. Corpus Juris Can., ed. Lipsiensis2 II, 1143. 3 A vonatkozó zsinatokat 1. Funk, Geschichte des kirchlichen Zinsverbotes, Tübingen, 1876, 28, 54. 4 A modern részvénytársaság legó'sibb formája. 5 A kommenda, államkölcsön, montes pietatis, járadékvétel és hármas szerződés fogalmáról és gazdaságtörténeti jelentőségéről később, más összefüggésben lesz szó.
