Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Iványi János: A földi baj az ószövetségi ember világszemléletében. I
296 IVÁNYI JÁNOS mindazonáltal kifejezetten és határozottan arra egyikük sem mutatott rá, hogy a megoldás kulcsát tulajdonképen az isteneszme adta az ószövetségi ember kezébe. Peters1 és Brückers2 úgy vélekednek, hogy a lelkiválság idején az izraeliták számára két út nyílt az isteni igazságszolgáltatás eszméjének megmentésére : vagy azt kellett tanítani, hogy van szabadulás a seol- ból ; vagy pedig 2. a seolróX alkotott képet kell átfesteni. Löhr1 2 3 * * és Kittel4 azt vallják, hogy az egyszerű ember a földi lét nyomorúságai közepette — mivel az Isten igazságosságát kétségbevonni nem tudta — a tülvilági igazságszolgáltatás mentőgondolatához folyamodott. Nötscher5 szerint a halhatatlanságban való hit az ószövetségben nem az emberi természetből levont bölcseleti következtetés szülötte. Föladata az volt, hogy helyreállítsa az erkölcsi rendnek a földi életben tapasztalható díszharmóniáját. Ez ugyanaz a gondolat, mint amelyet Lagrange így fejez ki : L’immortalité est la vie morale et la divine non la subsistance de l’âme seule.6 7 Fichtner,1 aki az isteni igazságszolgáltatás tanát alapos tanulmányozás tárgyává tette nemcsak az ószövetség könyveiben, hanem az ókori előázsiai népeknél is, tehát a kérdésnek szélesebb vallástörténeti alapot vetett, végül is arra a megállapításra jut, hogy az isteni igazságszolgáltatásban való hit tulajdonképen az isteni igazságosságba vetett hit nemcsak Izraelben, hanem Bábelben, Egyiptomban, Assurban is. Amiben fölötte áll Izrael minden más népnek, az az, hogy nála megvan a feltétlen bizonyosságnak ama fölemelő tudata, hogy Jahvénak az akarata világos és határozott, szent és megmásíthatatlan, és minden körülmények között érvényesül. Ez a bizonyosság pedig egészséges derűvel és bizakodással telítette meg a jámbor izraelita lelkét. Egyéb ókori keleti népeknél ezzel szemben hiányzik a nyugodt biztosság, derűs világszemlélet és az istenbírásban való kielégülés.8 Fichtnerétői eltekintve, a felsorolt nézetek inkább csak a kiindulási pontra mutatnak reá. Abban teljesen igazuk van, hogy a földi igaz1 Die Leidensfrage im Alten Testament. (Bibi. Zeitfr. VI. 3—5.) Münster i. W., 1923. S. 80—94. 2 Kollektiv- und Individualvergeltung im Alten Testament. (Theol. und Glaube) 1933. S. 273—287. 3 Sozializmus und Individualismus im Alten Testament. (Beiheft 10 der ZAW Gießen, 1906. 25. o.) 1 Die Psalmen. (Sellin : Komm. z. A. T. XIII.) Leipzig, 19296-6. 182. o. 6 Auferstehungsglauben. S. 183. • Revue Biblique, 1907. 96. o. 7 Die altorientalische Weisheit in ihrer israelitisch-jüdischen Ausprägung. Gießen, 1933. 106. o. 3 Fichtner: ism. 123. sk. o.
