Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. II.
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 181 a kiadó karmelita atyákat, hogy útnak indítsák csakhamar ezt a második kiadást is. Mi a titka ritka sikerének? Elsősorban tárgya : Mária tisztelete. A Szent Szűz tisztelete mindjobban melegíti, vonzza a lelkeket, újabb és újabb formákban nyilatkozik meg, de a régi, a skapulárés Mária tisztelete emellett is mindig jobban terjed s régi fényében és népszerűségében ragyog még ma is. E beszédek éppen ezt a skapulárés Mária-tiszteletet, a karmelita hagyományok kincsét dolgozzák fel. A szónokot valóban hevíti Mária rajongó tisztelete. Különös meleg hang árad ki minden sorából. De lelkesedésének, közvetlensége, mely gyakran a naívságba csap át, nem hat kellemetlenül. Vele rezdül lelkünk, hálás olvasói leszünk, mint egykor hívei, kik hálás hallgatói voltak szószéke tövében. Nem kidolgozott beszédek ezek, hanem a szónoklat hevében születtek és gyorsírással rögzíttettek meg. Ennek következtében sokkal jobban kiérezni bennük a gondolat erejét és a lélek tüzes lüktetését, mint az előre megszerkesztett és kimért irodalmi beszédekben. Viszont ez a stílust sokszor szaggatottá teszi, ami nem egyszer a mondatszerkezet rovására történik. De mindenért kárpótol a szónoknak rajongó Mária- szeretete, mely minden szavából kicseng és könyvét kedves lelkiolvasmánnyá teszi. Erdey Ferenc. Dr. Degré Alajos: «A Négyeskönyv perjogi anyaga.» (Az Illés Szeminárium kiadványa. Budapest, 1936. 256 1.) — Nem sokkal Werbőczy Hármaskönyvének megjelenése után az 1548. évi XXI. t.-c. az érvényben levő jog összeírására bizottságot küldött ki. így készült el a Négyeskönyv, amely azonban jóval később, csak 1798-ban jelent meg nyomtatásban és pedig — mint Illés professzor levéltári kutatása során megállapította — nem az eredeti, hanem a későbbi interpolált szöveg alapján. Az eredeti, Werbőczy munkáját továbbfolytató Négyeskönyv jelentősen megvilágítja az 1514—1550 közötti magyar jogfejlődést. Több interpoláció Ferdinánd korára mutat, nevezetesen a katolicizmus hangsúlyozása és védelme. Degré tanulmánya ama szoros kapcsolatnál fogva, amely az egyházi és világi bíróság, illetve perjog között hazánkban e korban még fennállott, az egyházi perjoggal foglalkozó részére kiváló értéket jelent. A szerző gondot fordít az egyházjogi vonatkozások kidomborítására is. Degré a Négyeskönyv büntető és polgári peres eljárását 12 fejezetre tagolva dolgozta fel. Ismerteti a bírósági szervezetet, továbbá a peres felekre és képviselőikre, az idézésre, a perfelvételre és a perfolyamra, a bizonyításra, az ítéletre és végrehajtásra, valamint a perorvoslati rendszerre vonatkozó szabályokat, végül egybeveti a Négyeskönyvet a Hármaskönyvvel. Művét irodalmi összeállítás és a feldolgozott anyagra vonatkozó három mutató és francia résumé egészíti ki. A házassági jogon kívül alig van oly területe a jognak, amelyre az egyházjog-— bár néha római és germánjogi elveket közvetítve — oly átalakító és maradandó hatást fejtett ki, mint a perjog. Kétségtelen, hogy a XVI. századtól kezdve ez a hatás észrevehetően csökken. A Négyeskönyv adalékul szolgál arra, hogy Magyarországon ebben a korban milyen volt az egyházi
