Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)

Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. II.

168 SZÍJÁRTÓ NÁNDOR Jelentősebb eltérések : Szent Borbála napján körmenet volt. Gyertyaszentelőkor, mint a virágvasárnapi barkaszenteléskor a gyertyák megszentelése a templomon kívül, körmenet keretében történt. A har­madik könyörgés prefáció-tónusba ment át és a bold. Szüzet dicsőítette. Szent Dorottya napján a graduále versiculusa : «Virtutum tumba, sine telle columba, generosa dorothea, nos tuere ne romphea demonis succidat, nec tartaro collidat». Szent István király, Szent Imre herceg és Szent László király ünnepeinek miséje a communis «Os justi.» Azonban az első kettőnek saját graduale-versiculusa van. így Szent István ünnepén : «Sancte Stephane, hungarorum apostole, ave doctor pannonié : tu pro nobis ora dementer ad dominum». Szent Imre első ünnepén (depositio) a gr.-vers : «Sprevit thorum coniugalem intrat chorum virginalem con­fessor Christi Emericus Stephano regi unicus : inter choros angelorum fert coronam confessorum oret pro nobis in celis cuius nos festa vene­ramur in terris». Második ünnepén (elevatio corporis) : «Salve sidus nitens morum : virtutum radix dux emerice : qui celorum gaudes privilegiis: te laudantes beatorum voces in collegiis ». Szent Livinus püspök és vértanú — a rómaiban ismeretlen — miséjénél rubrikális történeti bejegyzés áll. A bejegyzés szerint a Livinus-misét poroszlói Neszmély Miklós pécsi püspök (1346—60) hozta Flandria Gent1 nevű városából a szent ereklyéivel és officiumával együtt. A római martyrologium említi Livinust : «Pridie Idus Nov. in portu Gandensi sancti Livini eppi et martyris». Itt említem meg a misekönyv végén álló analóg történeti rubrumot, amely eredetileg 1300 táján kerülhetett a misekönyv kéziratos példányaiba. Pusztán liturgiatörténeti érdekességű, miután a mai pécsi szokásokban semmi nyoma. A rubrum szerint I. Pál (1279—1302) pécsi püspök az Űrnapját követő péntekre égi háború és rossz időjárás ellen könyörgő körmenetet rendelt el böjttel egybekötve. A körmenet a vár­mögötti (retro castrum) dombra vonult «iuxta vineam beate virginis.» A keresztet a Bertalan-templom1 2 plébánosa vitte elől és szúrta a földbe, majd térdreborulva mondták el a könyörgéseket. Innét a Corpus Christi3 templomba vonultak, ahol szentmisével fejezték be az ájtatosságot. Misszálénk tartalmaz még 17 votiv-, 8 közös- és 5 gyászmise- formulát, három szentségkiszolgáltatási (keresztelés, betegáldoztatás, házasságkötés) szertartást, áldásokat, két exorcizmust és 61 szekvenciát. A keresztség kiszolgáltatásának szertartása sokkal hosszabb volt, mint a mai esztergomi ritus. Maga a keresztelés háromszoros alámerítéssel történt a következő formulával : «Ego te baptizo N. in noie pris : et filij : et spus sci am». Az «Accipe vestem candidam»-ima alatt valósággal 1 Gent azonos a mai Gand belga várossal. 2 Szó'nyi és Szentkirályi szerint a mai belvárosi templom mögött volt. V. ö. Pécs-Baranyai Múzeum-Egyleti Értesítő' 1911. 90. sk. old. 3 E templomnak is csak neve maradt fenn az egyik székesegyházi kápolna nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom