Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)

Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. II.

EGY KÖZÉPKORI MISEKÖNYVÜNK.*

Az Ordinarium Missae szövegében álló egyik rubrika megengedi a misézést oly oltáron, melyben nincsen ereklye. Az Aufer és az Oramus te után a római liturgia számára teljesen ismeretlen «Deus propitius esto mihi peccatori» kezdetű könyörgés következik, végig első személyben. Érdekes rubrum, hogy a korporálét, melynek négy hajtásának kell lennie hosszában és háromnak szélességében, nem szabad egészen szétbontani előbb, mint offertoriumkor, «propter pulverem», a por miatt. Ezzel a rubrikával kell összefüggésbe hozni hazánkban némely papnál még ma is látható ama szokást, hogy a korporálét csak offertoriumkor teríti egészen széjjel.1 Az evangélium utáni «Per evangelica» ilyen szövegű volt : «Per istos sermones sci euangelij filij tui dni nri iesu xti: indulgeat nobis dnus oia pcta nra: et concedat nobis adimplere sua precepta».

Az offertoriumtól kezdődő rész címe : «Secunda pars misse».

Ez az elnevezés élénken emlékeztet az ősegyház szigorú titokfegyelmére és nyelvhasználatára, amely élesen megkülönböztette a szentmise első részét, a «missa cathecumenorum»-ot a második résztől, a «missa fidelium»-tól. A maitól eltérő, hogy a kehelynek borral és vízzel való előkészítése megelőzi az ostya felajánlását. Az offertorium felépítése egyebekben is meglehetősen eltér a rómaitól. Az offertorium pécsi összeállításban, sorrendben a következő részeket tartalmazza : 1. Három közismert responsorium : Ostende stb. 2. A kehely előkészítése a «Deus qui humanae» ima keretében. 3. Két a rómaiban ismeretlen imaszöveg «benedictio et consecratio» néven: a) a «benedictio»: «Ex latere dni nri iesu xti sanguis et aqua exisse perhibetur: ideo utrumque miscetur: ut dominus utrumque dignetur benefdicere: et in öderem suavitatis accipere. Per eundem christum». b) a «consecratio»: «Fiat commixtio et consecratio vini et aque pariter. In noie pa-ftris et fi-flij et spus f sci. Arnen».

4. Az epiklézis :a «Sanctifica quesumus domine hanc oblationem ut nobis unigeniti tui domini nostri iesu christi corpus et sanguis fiat. Qui tecum vivit et regnat in uni».3 Ezzel kezdődik csak tulajdonképen a «secunda pars misse», a szentmise második része az offertoriummal. A római

* Az eló'zó' közleményt 1. Theologia III. k. 1. sz. 56. o.

1 V. ö. Mihályfi f. i. m. 534. 1. jegyz.

2 Az epiklézisre vonatkozólag 1. Mihályfi f. i. k. 476. old., továbbá Mihályfi: Az epiklézisről (Hittud. Folyóirat 1908. III. IV.); ugyancsak Hoppe : Die Epiklesis. Schaffouse 1864.

3 így Peter Hüls, Liturgik des hl. Messopfers 162. 1.