Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Fráter Lénárt: Hunyadi János eredete

130 FRÁTER LÉNÁRT Ez a György a síremlékkel bíró Péter alvajda atyja. DL. 177 és 176. (Petrus, filius Georgii, filius Joannis de Ver eb.) Comes Henche 1227-ben szerepel oklevélben ; II. Endre alatt volt cornes s mint ilyen, az említett oklevél tanúsága szerint, járt Ascén bolgár királynál. De a többi is mind tanult ember volt ; pl. Péternek atyja, János fia : György Laczkfi István fia Lászlót és Olivér fia Istvánt képviseli Miklós egri püspök vicáriusa előtt folyó perben, 1349 decem­ber 7-én. (Fejér: Cod. Dipl. T. IX. Vol. I. 707.) A család nemzetségét eddig nem sikerült megállapítani. Nagy Iván és mások Zách-nembelinek tartják, ez azonban sehol sincs meg­írva. Csak az bizonyos, hogy Henche Comesnek Zách-leány volt a fele­sége. Mások Aba-nembelinek mondják, mert a földjeik szinte hatá­rosak, de ennek sincs semmi nyoma. Legvalószínűbbnek látszik még az a gondolat, hogy itt egy Csák-nembeli ággal találkozunk. Ugyanis túladunai Fejér megyében levő Vereb község Gurke fia : Pálnak, de genere Chaak, pessessionaria et hereditaria tulajdona volt. (Anj. II. 495. 1.) Ez a ma is létező Vereb község lehetett ennek az ágnak sátor­szállása és az innen származó Zacharias, vagy talán még az ő elődei szerezték a szállásbirtokot a Zagyva mindkét partján. így lett a hely neve, ahol megtelepedett a Z. de Vereb: Verebély. Az ősfoglalású szállásbirtokot igazolja DL. 16.927. sz. oklevél, mely szerint Boldogasszonyházai és Verebély Vereb Boldizsár fia, György, 1464-ben, egy határperből kifolyólag, mégpedig a híres és nevezetes Tar Lőrinc fiával, Györggyel szemben úgy védekezik, hogy az a bizonyos hegy és völgy semper et ab antiquo az övék volt. (Lek. Békefi : Pásztói ap. tört. I. k. 368. 1.) A család tehát ősrégi magyar, mégpedig birtokos, nemes család címerhasználati joggal, több nemzedéken át. De nem szerepet játszó család ; nevével semmi országos, nagyobb fontosságú ügynél nem talál­kozunk. Olyan birtokos nemes, amilyen akkor még elég szép számmal virult a hamisítatlan magyar törzsön. A Vereb-család tanult fiai közpályára nem, de annál inkább mentek a papi pályára. (DL. 6244.), György fia : Péter mester is, úgy­látszik, csakis a Laczkfi-családdal való szorosabb kapocs miatt vállalta az alvajdaságot. Helyét igen jól megállhatta, mert Dénes vajda még kényes ügyeket is reábízott. (Hunyadvm. Tört. és Rég. Tár. I. k.) Péter alvajda Horváth M. szerint (II. k. 137. 1.) elesett 1368-ban. Horváth talán azért sorolja a holtak közé, mert ezután nem szerepelt többé a közpályán. Azonban nem halt meg, hanem, úgy látszik, csak megsebesült és nagy beteg lett. A DL. 6850. sz. oklevél legalább ezt gyaníttatja, mert az oklevél kiállításának idejében, 1372-ben, még min­dig nagy beteg és fiutódja még nem lévén, Lajos király engedélyével Anna nevű leányát fiúsítja halála esetére. — De szerencsésen meg­gyógyult, mert 1374-ben már anyjának és a család előző időkben élt leánytagjainak hagyatéki ügyeit rendezgeti. (DL. 6244.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom