Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 371 De kiterjed az új kiadás átdolgozása nemcsak ilyen nagy szempontokra, hanem apróságokra is, mint amilyen a tételek csoportosítása, egy-egy tétel elrendezése, fogalmazása, sőt még a jó hangzás kedvéért is kicserél szavakat. A tételek tervszerű csoportosítása miatt az új kiadásban a tartalomjegyzék szerint hiányozni látszik a cognitio Dei theologica, de benne van a 23. §. végén (133—134) ; a «libertas et omnipotentia voluntatis divinae», mely megtalálható a 33. §. első részében (158—160) ; a Communio Sanctorum, mely most 79., 3. (348) és 84. §. 2. pontjába (388—391) került. Ahol a tétel elrendezésén változtat, mindig fölismerhető a változtatás oka, Így pl. a «Deus creavit mundum» tétel eredetileg így kezdődött : «Adversantur. ..», most a tétel explica- tiója került előre (184). Revízió alá vesz szavakat is így : «plerique molinistae» helyett «nonnulli molinistae» (Wirceburgenses) kerül (151). Valóban «javított» kiadást kaptunk. Van a kiadásnak még két újítása : az egyik az, hogy minden értekezés elé a számottevőre és legújabbra kiterjeszkedő irodalmat iktat, azonfelül a tételeken belül is pontosan idézi forrásait, különösen Szent Tamás vonatkozó helyeit ; a másik az, hogy a kötet végéhez tárgymutatót csatol. Ezzel a Summarium kinő a tankönyvek keretéből. Mert bár tömör, lényegesre kiterjedő fogalmazása miatt továbbra is tanulásra alkalmas «szövegkönyv» (Textbuch) maradt, a bővítésekkel a fundamentális és dogmatikus teológia alkalmas repertóriumává lett, melyből az érdeklődő megismerheti egyes kérdésekre vonatkozóan a tudományos és hivatalos egyházi álláspontot és útmutatást talál az elindulásra, ha részletkérdések után kíván kutatni. A bővítéssel, átdolgozásokkal és újításokkal a Summarium újabb területeket fog meghódítani és az ország határain túl is jelentős elterjedésével számolunk. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a külföldi szakirodalomban ismertetéséről kellő gondoskodás történjék. Számolunk elterjedésével annak ellenére, hogy mint valaki megállapította : «Schütz nem tartozott soha a könnyen olvasható írók közé... az ő könyveit valahogy összeráncolt homlokkal kell olvasni, hogy egészen megértse az ember». Ami a nehézsége, éppen az az előnye : az alaposság, mely a szabatosság kedvéért áldozatot hoz a könnyedség és élvezhetőség rovására. Ne feledjük, hogy az örök elvek mélységes misztériumok alapjaira vannak építve és aki a katolikus hitigazságok tanítására vállalkozik, aki képessé akar tenni és másokat nevel arra, hogy az örök elveknek hivatott képviselői és védelmezői legyenek, annak nem szabad a szépség és élvezhetőség miatt a teljesen tudományos szabatosságot feláldoznia. Világosnak kell lennie, de «secundum quod materia patietur». Ha a teológia berkeiben otthonosan mozgó papról van szó, az a megfelelő filozófiai tudással felvértezve, megtalálja Schütz Summáriumában is, másutt is nemcsak a szabatosságot, hanem az élvezhetőséget és a szépséget is. Ha pedig azokat tartjuk szem előtt, akiknek a könyv elsősorban szól, a teológusokat, akkor a könyv mögé, illetőleg a könyv mellé mindig odaképzeljük a tanárt is, aki az auctorral együtt haladva, szándékaiban elmélyedve nem fog nagyobb nehézségekkel küzdeni, amikor növendékeinek szívében, lelkében és elméjében a 24*
