Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
176 IBRÁNYI FERENC jelentősége van német nyelven, mint Arregui-nek a latin irodalomban. Nagy hasznát vehetik vizsgára és ismétlő vizsgára készülők, rövid útbaigazítást kereső lelkipásztorok és érdeklődő világiak. 2. Thomista iskola. Jos. Mausbach a 20. század első három évtizedének legnagyobb német moralistája. Nemcsak utóda és legújabb kiadója biztosíték arra, hogy hatása erősen meg fogja haladni az első három évtizedet. Doktori értekezése (Divi Thomae Aquinatis de voluntate et appetitu sensitivo doctrina, Padeborn, 1888) is mutatja, hogy érdeklődése Sz. Tamás felé fordult. Ausgewählte Texte zur alig. Moral aus den Werken des hl. Thomas von Aquin (Münster, 1905) c. munkájával tanítványa kezébe is sz. Tamás szövegét adta. Nevét híressé tette Die Ethik des hl. Augustinus c. két kötetes munkája (Freiburg in Br., 1909). Az első kötetben bemutatja sz. Ágoston gondolatvilágát, amelyet átsugároz a léleknek Istenhez és világhoz, a caritas és cupidatis ellentétpártjához való vonatkozásának eszméje. A második kötetben a kegyelem jelentőségével foglalkozik kapcsolatban az eredeti bűnnel és a bukott állapottal. A két legnagyobb theológus, sz. Ágoston és sz. Tamás Mausbach irodalmi működésének vezető csillaga. Igen értékes apologetikus célzatú munkája : Die kath. Moral und ihre Gegner, Köln, 19113; 1913.4 Ezen a címen tulajdonképen harmadik kiadásban jelent meg a szerzőnek egy átdolgozott műve, amelyet a Görres-Gesellschaft 1901-ben más cím alatt tett közzé. Megírására alkalmat adott az a támadás, amely a századfordulón protestáns részről érte a katolikus erkölcstudományt. W. Hermann, P. Hoenschbroech, Pfleiderer, Schulze, Stange, Ziegler, Harnack azzal a váddal léptek fel, hogy a katolikus morál az erkölcsiség helyett a zsidó törvényszerűség fogalmát csempészi be, az erkölcsi életet külsőségessé teszi, sőt az egész katolikus erkölcstudomány nem más, mint utasítások foglalata, hogy hogyan lehet egyes lelkiismereti eseteket a probabilizmus módszere szerint a törvénnyel ellenségesen szembeállított szabadság javára eldönteni. Mausbach apologetikus feladatát nagyszerűen oldotta meg. A katolikus morál alapvető gondolatait a maguk kimagasló nagyságában mutatja be, innen azonban áttetsző, kérlelhetetlenül logikus gondolatszövéssel leszáll az alkalmazások sokféleségébe. Minden fejezet sok szállal egymásbafűződő, gyönyörű gondolatcsipkézet. Bár a protestáns vonatkozások nagyrészt idejüket múlták, ez a könyv mindmáig a legkiválóbb bevezető a katolikus erkölcstan fölséges gondolatépítményébe. Tanári működésének irodalmi vetülete ; Katolische Moraltheologie (Münster, 19276-7 3 k.) című müve. Az első kötet kifogyott. Peter Tischleder kiadta a második kötet első részét : Spezielle Moral. Erster Teil: Der religiöse Pflichtenkreis, Münster, 1934.® XV—312 1. 6 40 RM. Az általános rész összefoglalja az alapvető elveket : erkölcsi rend megalapozása, fölépítése, törvény, lelkiismeret, emberi cselekedetek, erények, bűnök. Sz. Tamás gondolatvilágát akarja német nyelven és a modern szellemtörténeti adottságoknak megfelelően kifejezni. Éppen a legfontosabb kérdésben, az erkölcsi rend megalapozásában nem sikerül teljesen. Ismeretes Mausbach nagy vitája a suareziánus iskolával az erkölcsiség normájáról. Suarezzel szemben sz. Tamást akarja követni és az erkölcsi rendet a célgondolatra építi fel. Az erkölcsiség legfőbb normája Isten, mint végső cél. Egy cselekedet erkölcsileg jó a végső célra való beállítottság rendje szerint. Közelebbi norma a teremtett
