Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
ERKÖLCSTUDOMÁNY 175 ember rendeltetéséből (természetfölötti rendbe való beleemelés, bukás, visszaállítás) és ide veszi a három isteni erényt. A keresztény erkölcsiség elvét a Krisztussal való egységben találja meg (I, 175). A 2. kötet nézi az erkölcsi életet kialakulásában és pedig az erény vonalán és a bűn fonákján. A 3. kötet tárgya a tökéletes keresztény élet Isten, önmagunk és felebarátaink iránti kötelességek rendje szerint. Módszertanilag sok kívánni valót hagy maga után (külön tárgyalja az erényeket és külön az erényes tetteket, utóbbiakat a keresztény tökéletességbe utalja át), éppen ezért nehezen áttekinthető. Azonban az a dicséretes törekvés hatja át, hogy az ember bonyolult erkölcsi életét a maga életszerűségében mutassa be. A tübingeni iskola hatását önállóan veszi át. Palásthy Pál: Theologia morum catholica, Ratisbonae, 1861. Az általános rész (190 lap) tárgya a törvény és lelkiismeret. A gyakorlati rész két alfejezetre oszlik: a) az erkölcsi élet kezdete Isten és ember iránti kötelességek szerint (461 lap) ; b) aszketika és misztika (200 lap). Követi sz. Ágostont, sz. Tamást, Suarezt, salamancaiakat, sz. Alfonzot, anélkül, hogy az iskolák elvi különbségeiről tudna. Terjengős nyelve háttérbe szorítja a gondolatot. Értékben az előbbi mögött áll. II. A 20. század irodalma. A 19. század roppant termékeny erkölcstudomány í irodalmának minden megnyilatkozása egy küzdelmes fejlődésnek és mind jobban irányra találó kibontakozásának mindmegannyi állomása. A tübingeni iskola (főleg Hirscher és Linsenmann) alapvetően új utakat keresve nagyszabású gondolattömböt vet bele a történelem folyamába, a gondolattömb teljes értelmi átvilágításával azonban a 19. század adós maradt. A hagyományos iskola egyrészt Kleutgenen és Scheebenen keresztül a XIII. Leó pápa óta ifjúerősen feltámadt thomizmusban talál önmagára, másrészt Lehmkuhlon, Bucceronin stb. keresztül a 17. és 18. század moralkazuisztikáját folytatja bele javított kiadásban a történelembe. A 19. század kibontakozásának utolsó állomása a legújabb kor irodalmának kiinduló pontja. A legújabb erkölcstudorr ányi munkák megértésének, értékelésének kulcsát a történelmi folytonosság adja meg. Az utolsó két évtizedben a jezsuita iskola szellemét képviseli Göpfert-Staab kilencedik kiadása. A kazuisztikus erkölcstan legújabb megnyilatkozása H. Jone könyve. Jos. Mausbach a thomista irányt dolgozza ki. Otto Schilling a tübingeni iskolához tartozik, A tübingeni iskola legújabb, nagyméretű megnyilatkozása Handbuch der kath. Sittenlehre Fritz Tillmann kiadásában az erkölcstudományi irodalom nagyszerű eseménye. A kézikönyv 4 kötetre van tervezve, i. Steinbüchel: Die philosophische Grundlegung; II. Müncker: Die psychologische Grundlegung; III. Tillmann: Die Idee der Nachfolge Christi; IV. Tillmann: Die Verwirklichung der Nachfolge Christi. Megjelent először a harmadik kötet, néhány hete pedig a második. 1 1. Kazuista irány. P. Heribert Jone O. Cap. : Kath. Moraltheologie, Paderborn (Schö- ningh), 1934.5 (687 12 rét 1.) Ára fűzve 6.80 RM. Á hagyományos kazuisztikus erkölcstant foglalja össze igen ügyesen német nyelven. Feldolgoza a legújabb szentszéki dörtéseket, körleveleket, továbbá tekintetbe veszi a svájci, német, osztrák polgári törvénykönyvet is. Megbízhatóan képviseli az egyházi tanítást. Olyan
