Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
174 IBRÂNYI FERENC Erkölcstudomány. (Folytatás.) A nyolcvanas évektől kezdve erőteljes megmozdulást mutat az erkölcstudományok terén s Suarez és Molina nyomain haladó jezsuita, valamint sz. Alfonzot mesterének valló redemptorista iskola. Egymás után jelennek meg Lehmkuhl (1883), Bucceroni (1887), Ballerini (1889), Noldin (1901), illetőleg Marc (1885), Aertnys (1887) tankönyvei. A nyolcvanas évekig a német hagyományos iskola, bár sokszor elég határozatlanul, nagy vonásokban mégis thomista orientációjúnak mondható. Ettől kezdve azonban kettős irányban differenciálódik : a jezsuita, illetőleg redemptorista iskola és thomista iskola irányában. Az előbbi irányhoz csatlakozik A. Göpfert, würzburgi tanár : Moraltheologie, Paderborn, 1896. Göpfert-Staab, 1922—23.9 3 kötet (488, 445, 560 lap). Ára fűzve 17, kötve 21'80 RM. Az általános rész tárgya a törvény, a szabadság, a lelkiismeret, a bűnök, az erények, a három isteni erény, a vallásosság. Az elvi kidolgozásában felületes. Pl. az örök törvényt hol az Isten akaratával, hol az Isten értelmével azonosítja, a kettő viszonyát nem keresi. A hit, formai indítóokának kérdését sem bolygatja. Második kötet az erényeket, harmadik a szentségeket tárgyalja. Nagy szorgalommal megírt, konkrét alkalmazásokban bővelkedő, világos kazuisztikus munka. Bár Franz Schindler, bécsi tanár többé kevésbbé önálló (Lehrbuch der Moraltheologie, 3 kötet, 1907—1910), mégis ehhez az irányhoz tartozik. Különösen kidolgozza az erkölcsbölcseleti alapokat (Cathrein nyomán) és a szociális vonatkozásokat (2. kötet, 2. rész). így külön és részletesen szól a munka-szerződésekről, katona-kötelezettségről, stb. Sz. Tamást a vitás kérdésekben a suareziánus iskola szerint értelmezi. Pl. minden további nélkül kijelenti, hogy a ratio recta emberi természetet jelent. A hit formai indítékának kérdésében Lugo közvetítő álláspontját fogadja el. Szemben áll a thomista iskolával, amikor a természetfölötti érdemszerző cselekedet formai indítékául elégnek tartja az intentio habitualist, amelynek értelmében valamiképen tudatában van az ember annak, hogy a cselekvés nincs megtiltva. A gyakorlati rész az isteni erényeket és az embernek önmagával szemben való kötelességeit veszi sorra. Ide kapcsolja a szentségeket is. Schindler önállósága inkább az elrendezésre, mint az anyag feldolgozására vonatkozik. 3. Magyar irodalom. A német tudományos irodalomnak különleges jelentősége van hazánkat tekintve, hiszen évszázados és megmásíthatatlan történeti, kultúrális vonatkozások, földrajzi helyzet következtében a magyar tudományos irodalom nem vonhatja ki magát a közvetlen német hatás alól. Csattanós bizonyítéka ennek a múlt század magyar erkölcstudományi irodalma. Kováts József és Palásthy Pál budapesti tanárok írtak tankönyveket, mindkettő latin nyelven. Az előbbi félreismerhetetlenül magán viseli Hirschernek és a tübingeni iskolának, az utóbbi az ötvenes évek német hagyományos iskolájának jellegzetes vonásait. Sz. Tamás szellemében erkölcstudományi kézikönyvet magyar ember nem írt. Kováts József (Compendium theol. moralis, Pestini, 1885. 3 k.) hangsúlyozza a dogmatikával való szoros kapcsolatot és az erkölcsi élet pozitív oldalát. Átveszi Stapftól, Wernertől, Probsttól stb. a hármas felosztást : általános rész, erények, keresztény tökéletesség. Kiindul az
