Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
102 AISTLEITNER JÓZSEF Feltételezte továbbá Bauer, hogy a szövegekben a bn («fiú») csoportnak is elő kell fordulnia. A 10 sz. szövegben csakugyan 15-ször fordul elő egy két jelből összetevődő csoport ; ezt bn-nel azonosítva megkapta a 6-nek és az n-nek megfelelő jeleket. Bauer további eljárásában a kiegészítés módszerét alkalmazta. Keresett oly szókat, amelyekben három jel közül kettőt már azonosított és a harmadikat konjektúra segítségével igyekezett megállapítani. Az eddigiekben vázolt eljárás segítségével Bauer 20 jel értékét vélte meghatározhatni. Utólag persze kiderült, hogy 5 jelet tévesen állapított meg. Tévedése azonban majdnem szükségszerű volt, mivel akkor még nem tudhatott arról, hogy a szókat elválasztó vonalat a szövegekben igen sok esetben rossz helyen vagy következetlenül alkalmazták. Ugyanabban az időben a francia P. Dhorme is foglalkozott a jelek megfejtésével. Munka közben vette kézhez Bauer könyvét és saját eredményeinek részben való felhasználásával sikerült Bauer néhány tévedését helyesbítenie.1 Bauer ezeket a helyesbítéseket rögtön el is fogadta s a maga részéről három újabb azonosítást eszközölt. Virolleaud pedig az 1930-as ásatásokban előkerült szövegek tanulmányozása alapján1 2 3 még két új egyenlőséget állapított meg. Bauertó\ származik \ (Xj), % (»a), b, g, d, h, w, //i (rii), h2 (n2), fi (ü), j, l, n, \ (yj, ç (sj, r, sz2(to), f, Dhormetól a k, sz (n), p, q (p), s (©), Virolleaudtól pedig az ’3 (s3), 2, hangzóknak megfelelő jelek megállapítása. Két jelnek, az újabban3 c2 (y2) és f2 (y2)-vel jelölt jeleknek olvasását még kétesnek lehet tekinteni. Megjegyzendő azonban, hogy egyes sziszegő- és foghangoknál a helyes kiejtést még nem ismerjük és csak azt tudjuk, hogy az őssémi és a rokon nyelvekben milyen hangzó felel meg nekik. E bizonytalanság oka abban van, hogy az egyes sémi nyelvekben a feltételezett őssémi nyelvhez viszonyítva hangzóeltolódások jelentkeznek ; e körülmény azonban a fordításnál kevésbbé érezteti hatását. Dhorme próbálkozott meg elsőnek az 1929-es szövegek egy részének ideiglenes fordításával.4 Még ugyanabban az évben adta közzé Virolleaud a Syriában5egy nagyobb, vallástörténeti szempontból igen fontos epikus szövegnek fordítását és elemzését : «Un poème phénicien de Ras-Shamra. La lutte de Mot, fils des dieux, et d’Aleîn, fils de Baal». (Rövidítése : AB. I.) Az eposz egy másik részének fordítása 1932-ben jelent meg.6 Ugyanebben az esztendőben leírja Bauer a «Das Alphabet 1 Revue Bibi. 1930. 571—7. 2 Syria, 1931, 15—23. 3 Syria, 1933, 230. 4 Première traduction des textes phéniciens de Ras-Shamra. Revue Bibi. 1931. 32—56. 5 Pg. 194—224. s Un nouveau chant du poème d’Aleïn-Baal. Syria, 1932. 113—163. Rövidítése: AB. II.
