Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
92 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN b) Idegen nyelvű. Caietanus műveinek új kiadása. A reneszánsz-kor kiváló skolasztikusának művei — a Summa-magyarázattól eltekintve — eddig csak néhány régi, nehezen hozzáférhető kiadásban álltak rendelkezésre. Ezen a hiányon óhajt segíteni a római Angelicum, midőn Caietanus halálának negyedik centenáriuma alkalmából a modern követelményeknek megfelelő összkiadás sajtó alá rendezését határozta el. A tervbe vett teológiai és filozófiai sorozatból eddig két filozófiai tárgyú kötet jelent meg, mindkettő P. N. Zammil O. P. gondozásában. Az egyik «Opuscula oeconomica-socialia» címen Caietanus eddig alig ismert, kisebb terjedelmű társadalom-etikai iratait hozza, melyek legnagyobbrészt gazdasági kérdésekkel foglalkoznak s a keresztény szociológia történetéhez jelentős adatokat szolgáltatnak. A másik kötet a tomizmus s általában a skolasztika nagy horderejű kérdésének Caietanus által adott megoldását, a «De nominum analogia» és a «De conceptu entis» c. iratokat tartalmazza. Mind a két kötet a szöveg-változatok kritikus egybevetésével, a forrásokra utaló s egyéb adatokat magyarázó jegyzetekkel készült s könnyen kezelhető oktáv-formában jelent meg. Kétségtelen, hogy a formai előnyök mellett az ár alacsony volta is elő fogja segíteni ez új kiadás széleskörű elterjedését. Kecskés Pál. Textus antiqui de Festo Corporis Christi. Collegit et notis illustravit Petrus Browe S. J. (Opuscula et textus historiam ecclesiae eiusque vitam atque doctrinam illustrantia. Series liturgica edita curantibus R. Stapper et R. Rücker. Fase. IV.) 1934. Münster, Aschendorff. 56 p. RM. 1.10. Ez a füzet az Úrnap eredetére vonatkozó legrégibb és legjelentősebb történeti adatokat tartalmazza. Első helyen áll lüttichi Julianna életrajza (6—20 o.), akinek látomása adta az indítást az ünnep bevezetésére. Egykorú szerzőnek a bollandistáknál fenntartott munkájából válogatta ki a szerző a tárgy szempontjából jelentősebb részeket. Ezt követi Robert lüttichi pöspöknek, Hugo a S. Caro bíboros, pápai követnek és IV. Orbán pápának az ünnepet elrendelő dekrétumai, majd különböző püspöki, pápai és zsinati határozatok, szerzetesrendek és egyházak intézkedései, amelyek már az ünnep megülési módját is részletesen szabályozzák. Az egyház liturgiáját csak fejlődéséből értjük meg. Ezért örömmel kell üdvözölnünk ezt a vállalkozást, amely egyes témákra vonatkozó szétszórt, sokszor nehezen hozzáférhető forrásanyagot gyűjt össze, rendez és a szükséges magyarázatokkal ellátva tesz könnyen hozzáférhetővé az érdeklődőknek. Különösen jó szolgálatot tehet egyetemi szemináriumokban, ahol a tudományos módszer alkalmazására nyújt kiváló segítséget. A sorozatot, amelynek külön skolasztikus ága is van eddig 16 füzet), tovább folytatják. Halamka Gyula. Louis Soubigou: Les épitres de l’année liturgique. Paris, 1934. (P. Lethielleux, 8. r. 252 o.) Az egyházi, illetőleg liturgikus év vasárnapi és főbb ünnepi misék leckéit magyarázza. Se elmélkedési könyvnek, se pedig lelki olvasmánynak nem alkalmas, hanem kizárólag egyházi szónokok
