Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet
A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET 39 Kölcsönzésről szó sem lehet, annál kevésbbé függésről. Ez ellen szót emelnek B) a nagy eltérések. A bibliai teremtéstörténet ugyanis nemcsak abban különbözik egyéb népek hasonló tárgyú elbeszéléseitől, hogy a legszigorúbb monoteista alapon áll és hogy hét nap keretében adja elő a teremtés lefolyását, hanem abban is, hogy : 1. dualista világnézetet vall, míg a pogány teremtésmitoszok egytől-egyig monista felfogást hirdetnek. A Biblia ezt mondja : a látható világon kívül és fölül létezik egy mindenható lény, elohim (= az Isten), aki teremtő szavával létre hívott mindent, ami a világon rajta kívül van. Ezzel szemben az egyiptomi, föníciai, babiloni teremtésmitoszok kivétel nélkül azt hirdetik, hogy mindennek az elején (még az istenek előtt is) a chaotikus ősanyag volt. Belőle lett nemcsak az ég és a föld berendezésükkel egyetemben, hanem maguk az istenek is. 2. Ezzel összefüggésben van az, hogy míg a Biblia valóban koz- mogónidt, világkeletkezést ad, addig a teremtésmitoszokban theogoniát (= istenszületést) találunk. 3. Figyelmes olvasó figyelmét az sem kerülheti el, hogy a teremtésmitoszok szekundär, továbbfejlesztett, másodrendű képződmények. Tulajdonképpen egyszerűbb, általánosabb jellegű, tisztább vallási nézetekben épülő ősi elbeszéléseknek politeista és politikai elemekkel eltorzított változatai, amelyeket meghatározott, szűkebb körű művelődési, vallási és politikai viszonyokra alkalmaztak.1 Végül 4. nem csekély jelentőséggel bír az a megállapítás sem, hogy a bibliai teremtéstörténet és a teremtésmitoszok elemei, mozzanatai sem egyeznek. Mégis csak feltűnő jelenség, hogy az első nap művének, a világosság teremtésének az egyiptomi, a babiloni és a föníciai mítoszokban semmi nyomát sem találjuk. Egyiküknek a szerzője sem jutott arra a gondolatra, hogy a világosságot függetlenítse az égitestektől és mint külön elemet állítsa bele a teremtési mozzanatok sorozatába. Ezekben a mítoszokban az ősi káoszból az istenek születnek. A Biblia előadásában az Isten ereje lebeg az ősvizek fölött és a teremtő Isten első fenséges szava : «Legyen világossági És lön világosság». (1, 3.) Indoeurópai népeknél (pl. a görögöknél, az indiaiaknál) találunk olyan nyomokat, amelyekből arra következtethetünk, hogy az ő ősi hitük szerint a világosság volt a teremtett művek elseje.2 De ez az egyezés megint 1 Vö. Ae. Schöpfer : Geschichte des Alten Testaments. München. 1923«. 155. sk. o. 1 Vö. Heinisch : Genesis. 108.
