Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet
A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET 37 Bábelben is több változatát ismerték a teremtéselbeszéléseknek.1 A legkimerítőbben szól a tárgyról az Enuma elis néven ismeretes teremtéséposz.1 2 Az Enuma elis mai alakjában tulajdonképpen azt akarja megmagyarázni, miként lett Bábel főistene, Marduk a többi isten feje, hogy ezzel mitológiailag is alátámassza Bábel hegemóniáját az Eufrátes és a Tigris államai fölött. Eszerint az éposz szerint is kezdetben csak tenger volt, amely azonban egy hímnemű és egy nőnemű elemből tevődött össze. Ez a két elem : Apszu és Tiamat (Damascius : Taufte ; Berosus: ©apxe = a görögöknél : {taXaaaa = tenger). Belőlük származott több istenpár és egy istentriász : Anu, Enlil (Bél) és Ea. Amikor az istenek rendet akarnak teremteni a rendszertelen ősanyagban, a chaosz- hatalmak fellázadnak ellenük. Ea fia, Marduk (Damascius : BrjXoç = Bél) azonban harcba száll ellenük. Kettészeli Tiámatot. Testének egyik feléből készíti a felső világot (égboltozatot), a másikból az alsó világot. (Szétválasztás!) Majd megalkotja a csillagokat, az állatokat és végül az embert. A többi hasonlótárgyú ékírásos emlék sokkal rövidebb lélekzetű politeista tanítást tartalmaz a világ, illetőleg a szóbanforgó város létrejöttéről és többnyire csak töredékben maradt reánk, így természetes, hogy a fent felsorolt elemek együttesen nem lelhetők fel bennük. De kétségtelenül említést tesznek az őstengerről, (= tamtu) mint mindennek a kezdetétől és az egyes teremtési mozzanatokról is.3 Föníciai teremtéselbeszélés eredeti alakjában nem maradt reánk. Hellénisztikus írók feljegyzéseiből azonban egy-kettőnek ismerjük a tartalmát. így a bibloszi Philo4 szerint kezdetben csak a végnélküli chaosz ()(aoç) és a pneuma (rrvsupa) volt. A chaosz sötét, iszapszerű anyag ; a pneuma pedig ayjp Çocpiodrjç (= sötét, lehelletszerű levegő), avagy uvor] aspoç ÇoçwSouç (— sötét levegő lehellete). A pneuma és a chaosz összevegyüléséből lett a mát (pan:), amely minden létezőnek csíráját hordta magában. Majd esztelen állatok lettek és ezek eszes lényeket nemzettek. Végül felragyogott a nap, a hold és a csillagok. Az ember teremtésével kapcsolatban ezt mondja Philo : kezdetben volt a Kolpia (xoArua = a lehellet hangja5, vagy : a minden. 1 L. Gressmann és Jirku id. műveit. 2 Kezdó' szavairól nevezték el így. Az Enuma elis (= amikor fent t. i. még nem kapott nevet az ég) hét, többé-kevésbbé megrongált agyagtáblán maradt reánk. Az első’ táblákat 1875-ben George Smith találta Kujundsikban, a régi Ninua romjaiban. Az értékes emlék — úgylátszik — Assurbánipál, asszír király (668—626) könyvtárából való. 3 Vö. Gressmann : Altor. Texte u. Bilder. 129., 130., 135., 136 o. 4 Philo Sanchuniathon irataiból merített. Ezért 1. I. C. Orellius : San- chuniathonis Berytii quae feruntur fragmenta. Lipsiae, 1826.9. skk. o. Továbbá: Eusebius : Praep. ev. 1, 10. 5 rre bip (?) ; vö. Zapletal : Der Schöpfungsbericht. 69. p.
