Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
362 BARANYAY JUSZTIN queluris kitűnő kanonistáit arra, hogy esetes jogi munkálkodásuk eredményének a javát közreadják. (Consultationes Iuris Canonici. Auctoribus C. Bernardini, A. Canestri, F. Cattani-Amadori, H. I. Cicognani, V. Dalplaz, F. X. Dambrosio, I. Haring, A. Larraona, Ph. Maroto, A. Perugini, F. Roberti, I. Theodori, A. Ton- dini. — Vol. I. — Romae, apud Custodiam Librariam Pont. Instituti Utriusque luris, Piazza S. Apolinare 49. — 1934). Előttük lebegett, miként az előszóban mondják, a nagy római tradíció és nevezetesen De Luca és Gennari bíborosok ily irányú működése. Giambattista de Luca (1614—1683) az esetes juris- prudentiának a mai napiglan a legemlékezetesebb képviselője. Ügyvéd volt s mint laikust megválasztották a venosai egyházmegye káptalani heiynökévé. Csakhamar Rómába került, pappá szenteltette magát s a Curia szolgálatába állott. A gyakorlati kanonisztika terén kifejtett, hihetetlen méretű munkásságát a Theatrum Veritatis et Iustitiae 21 kötetében hagyta az utókorra. E hatalmas munkájával a «casus»-ok atyamesterévé lett. A XIX. században Gennari bíboros volt a római kazuisztikának irodalmilag legkimagaslóbb képviselője. Munkássága még elevenen él az egyházi köztudatban. Az előttünk fekvő kötet azt a benyomást kelti, hogy az előttük lebegő nagy példaképeknek méltóan lépnek nyomdokaiba. A Consultationes első kötete — a továbbiak be vannak jelentve — 111 jogesetnek a feldolgozását tartalmazza. Az egyes dolgozatok a Codex legális sorrendjét követik s így a törvénykönyv tanulmányozásánál a legkönnyebben felhasználhatók. Az esetek maguk a római Curia gyakorlati jogi életéből származnak. A jogászi feldolgozást a szerzők eredetileg mint az egyházi középponti dikasztériumok consultorai, illetőleg törvényszékek bírái a gyakorlati jogszolgáltatás céljára végezték el. Ez a tény a legmagasabb rendű külső garanciát nyújtja arra nézve, hogy az esetek megoldása egyrészt a kanonisztika magaslatán áll, másrészt pedig, hogy az mindig a vigens Ecclesiae disciplina-t tartalmazza. A világi jog értelmezésének elmélete területén az utóbbi évtizedek legnagyobb harca a fogalmi juriszprudencia és érdekjuriszprudencia küzdelme volt, keresztezve még az úgynevezett szociológiai értelmezés merészségeivel. Az egyházi jog világa nem igen vett részt ebben a nagyszerű és rendkívül instruktiv irodalmi csatározásban, hanem nyugodtan maradt a maga tradíciói mellett. A Consultationes-ben közölt jogesetek tanulmányozása azonban azt az impressziót kelti, hogy a kánoni jog nagy elvi és elméleti csaták nélkül is, tisztára a nagy hagyományokat követve, szerencsésen egyesíti az értelmezésnél a fogalmi juriszprudencia statikáját az érdekjuriszprudencia indokolt dinamikájával. A könyvet egy 12 oldalas Index Analyticus zárja be. Ez a nagy lelkiismeretességgel készült tárgymutató a műben levő sok érték bármilyen irányban való felhasználását a legnagyobb mértékben megkönnyíti. Baranyay Jusztin.
