Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Meszlényi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75)
336 MESZLÉNYI ANTAL illetve a bíborosoktól kapott észrevételeket azután közölje velem s én azoknak megnyugvásomra örömmel teszek eleget. Nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy Uraságod ezen munkájával nagyon lekötelezi a magyar papságot.1 Jani a relációt átadta XI. Incének, de azonkívül eljárt a bíborosok befolyásosabb tagjainál is s főpásztorát mindenütt a legnagyobb dicséretekkel halmozta el. Ezen élőszóbeli s az írott jelentések alapján a Con- gregazione dei Concili Le Lodi ehe merita Mnsgr. cím alatt 13 pontban foglalta össze Szelepcsényi érdemeit. Dicsérettel említette meg: 1. hogy adományával oly szemináriumot létesített, mely 70 növendék eltartására alkalmas. 2. Ennek következtében most már a Congregatio propagandae fidei máshová küldheti azokat a misszionáriusokat, akikre eddig Magyarországon volt szükség. 3. Elismerését fejezte ki azért a buzgalomért is, amivel iparkodott buzgó és példáséletű papokat alkalmazni, részint azon prédikátorok helyett, kiket bölcsességével és hitbuzgó- ságával megtérített, részint pedig, akiket mint királyi helytartó száműzött az országból s mint rebelliseket a gályára küldött ; 4. azért a több mint 64.000 lélekért, akiket csupán saját főegyházmegyéjében térített vissza a szentegyházba, 5. azon nemes elhatározásáért, mellyel nemcsak a saját főegyházmegyéjének az egyházait látogatja, hanem a szuffra- geneus megyéit is, továbbá, hogy tartományi zsinatot is hirdetett ; 6. hogy alapítványok növelésével nagyobbítja az esztergomi, a pozsonyi s a szepesi káptalant. Jól esett a kongregációnak tudomásul vennie azt is, amit Jani érsek szerénységéről és alázatosságáról mondott ; nevezetesen, hogy 7. a szegény családokat anyagilag támogatja ; 8. ugyanezt cselekszi azon szerzetesrendekkel is, melyeket Magyarországon megtelepített, mint pl. Pozsonyban az irgalmasokkal, Szigeten a ferenciek- kel, Modorban a piaristákkal, Bazinban a kapucinusokkal, Szepesben a barthalomitákkal, akik részint hittérítéssel, részint az ifjúság nevelésével és oktatásával mozdítják elő az egyház ügyét. Nevét 9. megörökíti az a sok templom is, melynek felépítése, illetőleg restaurálása szintén neki köszönhető. A 10. és 11. pont a prot. lelkészekkel való hitvitáiról s ezeknek, valamint a nála megfordult prot. főurak megtérítéséről szól. A 12. pont magánéletét dicséri, midőn így jellemzi : életmódját megfelelő napirenddel valóban angyali módon folytatja s ugyanezt kívánja udvari papjaitól is : alázatos és buzgó, aminek bizonysága, hogy legszívesebben a falvak és városok szegény népeit keresi fel, gyakran prédikál és örül a lelke, ha megtérítheti őket. Egyházi erényei mellett a 13. pont szól a politikairól, melyeknek köszönheti, hogy a király helytartói méltóságát vele töltötte be s ezt a hatáskörét annyi bölcse- séggel és éberséggel végzi, hogy az országra nagy bajok háramlanának, ha ő nem volna.2 1 Arch, della Congr. dei Concili. U. o. 2 Le lodi etc. Arch, déllé Congr. dei Concili.
