Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Meszlényi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75)
SZELEPCSÉNYI PRÍMÁS ÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁG REKATOLIZÁLÁSA 331 bozóki plébános, majd esztergomi kanonok, később éppen ezért a Thököly-féle felkelés papvértanuja,1 aki plébániáját 1671-ben foglalta el. Szerény munkájával —- írja — úgy járult hozzá a prímás nemes törekvéséhez, hogy 1671-től 1675-ig plébániáján visszatérített 1427 lelket. Már most a prímáshoz érkezett három jelentés számadatait összegezve ............................. 253 1 023 1427 2703 és ezt Gubassóczyhoz érkezett jelentésekben foglaltakhoz adva................................................. 61326 _________2703 Ö sszesen................................................... 64029 l elket számlált 1671—1675 közötti katolikus térítés munkája. IV. A jelentés mindezekkel még nem zárult le. Említettük már, hogy Szelepcsényi a katolikusoktól elvett templomok visszafoglalásához is hozzálátott. De nemcsak ezeket vétette vissza, hanem azok közül is többet, amelyek a reformáció meghonosodása után a két protestáns felekezet szerinte jogtalanul építtetett a szab. kir. városokban, ahol a patronus a kát. uralkodó volt.1 2 Lipót rendeletére e célra külön bizottság alakult, melynek legtevékenyebb tagjai, mint írtuk, Szegedy Ferenc egri püspök, továbbá Kollonich, Szelepcsényi és Bársony voltak. Gubassóczy ezekről is készített kimutatást. E szerint Pozsonyban két templomot veszítettek el a lutheránusok. Közülük a nagyobbikat az isteni Üdvözítő, a kisebbiket pedig a boldogságos Szűz tiszteletére szentelte fel a prímás. Ugyanígy jártak a nevezett felekezetűek Szent- györgy városában, hol templomukat Szent Pál tiszteletére felszentelve a pálos barátok kapták meg. Vesztesek lettek Bazinban is, ahol különösen szép templomot építettek maguknak. Ezt Szelepcsényi az akkor letelepedett kapucinusoknak szánta. Mivel azonban ők nem tudták összeegyeztetni annak fényét saját egyszerűségükkel, kicseréltették az ottani szerényebb stílusú plébániai templommal. Bevezetésük Lipót király 1674 jún. 3-án kelt rendeletére Kollonich által történt meg.3 1 V. ö. a szerző : A magyar kát. vértanuk Thököly Imre felkelése idejében c. dolgozatával. Magy. Kultúra. 1925. 86. sk. 1. 2 V. ö. Vanyó Tihamér : A bécsi nunciusok jelentései Magyarországról 1666—1683. 21. 1. 3 Prim. Levélt. : Arch. Vetus sub Archieppo Szelepchenyi. 1674. N. 240.
